Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - KRÓNIKA - Géczi Lajos: Gyöngyösi János, Csanád megye levéltárnoka / 463–465. o.

A budapesti ülés résztvevői természetesen nem csak a levéltár lovagtermében, az előadások alkalmával találkoztak egymással, illetve magyar kollégáikkal. Beszélgetésekre, szakmai vitára lehetőség nyílott már azért is, mivel a tanácskozás résztvevőit sikerült együtt, az Akadémia vendégházában elszállásolni, de alkalmat nyújtott erre a program is. 17-én 16 órakor a Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubjában adtak fogadást a tiszteletükre, ahol a vendégeket Fügedi Erik üdvözölte. A fogadáson magyar történészekkel, levéltárosokkal találkozhattak, ismerkedhettek meg. 18-án este a „Francia Nemzeti Levéltárak Barátai" kör nevében Yves Metman a Régi Országház vendéglőben vacsorát adott a tanácskozás résztvevői - a bizottság tagjai és az üléseken résztvevő, hasonló kutatási területen dolgozó magyar szakemberek - tiszteletére. Metman ez alkalomból minden vendéget megajándékozott a párizsi Archives Nationales műhelyében készült pecsétmásolattal. A Nemzetközi Pecséttani Bizottság magyarországi tartózkodását egy jól sikerült kirándulással zárta. 19-én reggel menetrendszerinti autóbusszal utazott Esztergomba a társaság, ahol megtekintették a város nevezetességeit, a Bazilikát, a középkori királyi palotát, a Keresztény Múzeumot. A könyvtárat maga az igazgató, Pákozdy István mutatta meg látogatóinak. Sikeres munka, kellemes hangulatú öt nap után utaztak el vasárnap este Budapestről a tanácskozás résztvevői. Csukovits Enikő Géczi Lajos GYÖNGYÖSI JÁNOS CSANÁD MEGYE FŐLEVÉLTÁRNOKA Száznyolcvan éve született és száz éve hunyt el Gyöngyösy János Csanád megye volt levéltárnoka. Makón született 1802. május 21-én. Édesapja csizmadia volt. Tanulmányai során bölcsészettudományi, majd magánúton jogi végzettséget szerzett. A magyar nyelven kívül tudott románul, németül és latinul. 1821 nyarán lépett Csanád vármegye szolgálatába. Ő azt írja, hogy június 21-én, azon a napon, amelyen a Maros elöntötte Makót. A Maros áradása azonban július 3-án történt. 1822. február 14-ig fizetésnélküli gyakornokként dolgozott a megyei irodán, ezután rendes írnok, majd kiadó 1826. október 31-ig. 1826. november 1-től 1829. április 18-ig Makó város jegyzője. 1829. szeptember 18-ig ismét a megyei irodán dolgozott. Ezután 1836 végéig Sajtény község jegyzője, ahol többek között elkészítette a község korábbi évekről elmaradt számadásait. 1837-1842 között az „ármány és rosszakarat" miatt a megyén kívüljegyzősködött. 1843—1849 között Csanád vármegye irodáján kancellista és kiadó. Származása miatt csak nehezen haladhatott előre a nemesi vármegye hivatalnoki karában, már az is nagy megtiszteltetésnek számított, hogy 1845-ben tiszteletbeli aljegyzővé választották. 463