Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - ADATTÁR - Pintér Ilona: Az értelmiség megbecsüléséről: Katona József beadványai Kecskemét város tanácsához / 435–439. o.

Pintér Ilona AZ ÉRTELMISÉG MEGBECSÜLÉSÉRŐL Katona József beadványai Kecskemét város tanácsához. Sok szó esik mostanában a magyar értelmiség erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. Televíziós és rádiós riportok, újságcikkek, köznapi viták mindennapos témája ez a kérdés. Emiatt különös aktualitása van a nemrég kezembe került két Katona József írta beadványnak. Megállapításai, érvei akár ma is elhangozhatnának. Olvasva őket nem kevés iróniával állapíthatjuk meg, hogy a gond 150 évvel ezelőtt sem volt kisebb, mint ma. Az alább közölt két dokumentum megszületésének előzményei a következők: Az 1823 áprilisában tartott úriszéki ülésen megbízták a kecskeméti fiscalatust, hogy ,,a' jelen való időben találtató Híjjánosságokról s'Rövidségekről való Tudósítását és véleménnyét adja elő" a legközelebbi úriszéken.

1 A két ügyész, Csányi János ordinalis fiscalis és a vicefiscalis vagy actuarius Katona József május 10-i keltezéssel nyújtotta be a jelentését, amelyben öt pontba foglalva írták le gondjaikat, s köztük a negyedikben gyenge fizetésüket panaszolták, „melly summa, a meg kívántató tisztességes, Esztendei ruházkodásra sem elég, nem hogy abból még élelmet is meríteni lehetne . . . Innen a' következik, hogy ... a Hivatalos munkásságot mindazáltal, a mindennapi élelem máshonnan való meg szerezhetése végett félbe félbe hagyni és el vonattatni kenteiének; Egyszersmind Elméjének soha a pihenésre időt nem adhatván átallyában,mindég fáradt figyelemmel dolgozni."

2 A jelentést a fiscalatus a városi tanácshoz is beterjesztette.

3 A tanács a fizetésüket illetően elismerte, hogy a „Fiscalatusnak fizetése tsekély", de nem intézkedett, mert úgy vélte, hogy ez a tárgy a deputáció elé tartozik.

4 A fiscalatus nem nyugodott bele az elutasításba, hanem néhány hónap múlva megújította a kérelmet, ekkor már kizárólag a járandóságok ügyében. A tárgyban kelt és alább közölt mindkét beadvány keltezetlen. A korábbi (1. sz.) felzetén olvasható rájegytés szerint a folyamodás 1823. augusztus 18-án érkezett a tanácshoz,

5 tehát feltehetően ugyancsak augusztusban kelt. A második beadvány a korábbi folyamodvány eredménytelenségére hivatkozik, és utal az úriszéki határozatra, amelyet a beadványhoz eredetileg mellékelt is. A melléklet ugyan hiányzik, de mert a físcalisi jelentést az 1823. szeptember 29-i úriszéki ülés, a tanácshoz intézett beadványt pedig az október 6-i tanácsülés tárgyalta,

6 ez a levél szeptember legvégén, ül. október elején kelhetett. A fiscalatus kérését a tanács augusztus 25-i ülése a következőképpen utasította el: „Ámbátor a Folyamodó Uraknak fizetéseik tsekély volta eránt elöl terjesztett panaszszok méltán figyelmet érdemel 's ezen Közős Gyűlés kéréseknek igazságos voltát el esméri; mivel mind azon által a' Salariumoknak meg állapítása a leg Felsőbb helyrül érkezendő intézettül füg s' e' részben az eddig volt Salariumok változtatásában ezen Közős Gyűlés botsájtkozni nem is kíván, a' Folyamodó Urak kéréseknek hely nem adattathatik."

7 435