Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - ADATTÁR - Pintér Ilona: Az értelmiség megbecsüléséről: Katona József beadványai Kecskemét város tanácsához / 435–439. o.

A tanács úgy értelmezte a beadványt, hogy az ügyészek fizetésemelést kérnek, holott a beadványban áldatlan helyzetük ecsetelése mellett a fizetésük pengőben való kifizetését kérték. A folyamodás e téves értelmezésére Katona utal is a következő beadványában: „mi nevezetessen csak azt kértük, hogy az idei Salariumunk fizettessen ki pengőben -nem pedig azt valamely ully rendelés hozattasson." Az augusztusi tanácsülés tehát nem hozott sikert, de az úriszéken a fiscalatus számára kedvező döntés született. Az úriszék méltányolta az ügyészek igen sok és sokoldalú munkáját. Utasította a városi tanácsot, hogy ,,a Fiscalisi Hivatal fizetésének javítását a' szokott mód szerént, minden további idő hallasztás nélkül, sikeressen eszközölje."

8 A fiscalatus következő, már hivatkozott, tanácshoz intézett beadványa (lásd 2. sz. alatt) ennek a határozatnak a birtokában íródott. A városi tanács az október 6-i ülésén foglalkozott ismét a fiscalisi járandóságok kérdésével. Az elfogadott határozat szerint a tanács ,,a' T. Uri Szék rendeléséhez képpest is Fiscalis Uraknak illendően leendő fizettéseket szorgalmaztatni kivánnya ugyan", de igazságtalannak tartaná a fiscalatus ügyét elválasztani a többi tisztviselő ügyétől, ezért az ügyben a Helytartótanácstól a városi hivatalnoki kar egészének javadalmazására vonatkozó állásfoglalást kért.

9 A Helytartótanács válaszának megérkezése után,-amely engedélyezte, hogy a fizetéseket pengőben fizesse a város, a tanács 3 fős bizottságot küldött ki azzal, hogy készítsen tervezetet a hivatalnoki fizetések nagyságára vonatkozóan.

10 A bizottsági javaslat az 1824. február 9-i tanácsülés elé került, amely végül Csányi János fizetését évi 130, Katona Józsefét pedig 100 forintban állapította meg.

11 A fiscalatus kérése tehát nem teljesült maradéktalanul. Pengőben kapták ugyan a fizetésüket, de ennek összege a korábbihoz képest (200 ül. 130 forint) jelentősen csökkent. A két ügyész a helyzeten változtatandó 1825-ben ismét az úriszékhez fordult, felhozva, hogy „a rendkivűl való sok munkához képpest, mely a Fiscalatust annyira el foglalja, hogy hivatalján kivül egyébb munkát fel sem válalhat, oly csekélység a' fizetése . .., hogy abból lehetetlenség tisztességessen el élni".

12 Ezúttal azonban az úriszék úgy foglalt állást, hogy „mig a többi Városi Tisztviselőknek Salariuma eránt is Felsőbb Helyről, a' hova szinte ezen tárgy is éppen most van terjesztve Végső Intézet nem érkezend, arra nézve Rendelés nem Tétethetik".

13 A két éven át több alkalommal megújított kérésnek tehát nem lett érdemi foganatja. Az előzmények és következmények ismertetése után alább közlöm a Katona József által 1823-ban írt folyamodások betűhív szövegét: 1. sz. beadvány Nemes Tanáts! A Közelebb múlt Észtben költ Kegyelmes Királyi Rendelésnél fogva, mellyett valamint több Tettes Vármegyék, ugy Tettes Pesth Vármegye is jobbágyi alázatossággal el fogadott 'i foganatba is vett - a' lévén meg hagyattatva, hogy a Hivatalbéliek (a' mostan folyó Katona Esztendőt is bé számítván:) fizetéseket pengő, az az Conventios pénzben vegyék ki; - más oldalról pedig mind a Ni Város kívánsága, mind a Tettes Deputatio Véleménnyé, 436