Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: Föglein Antal kései másolataiban és kiegészítéseivel / 391–414. o.

régi törzsökös s aránylag jó birtokos nemes Abaffy család némely tagjai is kénytelenek voltak ősi fészküktől bucsut venni és Erdélyben, a székelyföldön keresték boldogulásukat Eredeti, kézzel írt kései másolat - Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms 5219/9. 3 Bács-Bodrog vármegye levéltára

11 A közgyűlési jegyzőkönyvek 1717-ben kezdődnek. A vármegye a török kiűzetése után új életet kezdve, 1697-ben nyerte I. Lipót királytól címeres levelét, hatósága azonban csak 1702-ben kezdődött. A kuruc világban az alig új életre kelt vármegye ismét felbomlott, s egyrészt a hadi állapotok, másrészt a régi Bodrog vármegyével való villongás miatt az Universitas Nobilium megszűnt és csak a szatmári békekötés után, 1712-ben fogott hozzá Nehem császári generális a vármegye új szervezéséhez. A legrégibb jegyzőkönyvek jobbára conceptusokban maradtak fen, be sincsenek kötve és fölöttébb hézagosak. Az első bőrkötésű rendes bácsmegyei protocollum 1738-1744. évi időből való. Van hozzá tartalom jegyzék, de a benne felsorolt levéltári jelzetek alapján ma már nem lehet eligazodni, mert az iratok rendje teljesen felbomlott. Az össze függő levéltári iratok tulajdonképen az 1712. évvel kezdődnek, de 1914-ben mikor dr. Komáromy a levéltárat megvizsgálta, épen rendezés alatt állott. A XVI. és XVII. századból mindössze néhány darab birtokadomány és címeres levél, a bajai kereskedők és szűcsök czéh levele, Széchenyi Pál kalocsai érseknek Baja városával 1697-ben kötött úrbéri egyezsége maradt fen. A XVI. század egyetlen irott emléke a korszak történetéből ismeretes Pekry Lajos Liptó vármegyei főispán 1543. május 27. Insbruckban kelt oklevele, melyben bizonyos Muztafa János nevű hűséges török szolgájának, aki már keresztényé lett a Likava várához tartozott Liszka falván egy felszabadított jobbágy helyet adományozott, melynek birtokában őt Ferdinánd és Miksa király is megerősítette. Musztafa János ivadékai később Bács-Bodrog vmbe származtak, s midőn a család utolsó tagja nemes Török Mustafa Ferencz 1824. Jankováczon meghalt, az érdekes irat a levéltárba került. Említésre méltó még a vármegyének Savoyai Jenő herceghez intézett folyamodványa Szabadka, Zombor és Szenttamás helységeknek vissza kebelezése tárgyában. A törvényhatósági levéltártól elkülönítve őrzik az u. n.Rudics féle iratokat, egy boltíves teremben rendben felállítva, a menyezeten a vármegyei előkelő nemes családok festett címerei láthatók. A birtokadományos nemesekről, illetőleg a donatiós levelek kihirdetéséről 1712—1787-ig külön könyvet vezettek. Egy másik könyvben 1712—1821-ig a productionalis pörökből kiirt Armalisok és nemesi bizonyítványok foglaltatnak (Catastrum). A tulajdonképeni történeti levéltár gazdagnak épenséggel nem mondható, aminek az is lehet az oka, hogy a kiszabadított fegyencek 1849-ben a vármegye archívumát nagyrészt felégették. 394