Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - KORMÁNYZATTÖRTÉNET - Fraknói Mária: A bólyi és a fürgedi uradalom igazgatása 1938-ban / 375–389. o.

Az elmúlt 10 év főbb t búza rozs ősziárpa zab borsó tengeri cukorrépa répa A gazdaság állatállománya: igásállatokból 225 db-ot tartottak. Ebből kettős lófogat a tiszti fogatokkal együtt 30 pár, kettős ökörfogat 82 pár, azonkívül egy állami bérmén és 2 pár szamár. (Számítások szerint 123 kat. hold szántóra esett egy kettős lófogat, 45 kat. hold szántóra pedig egy kettes ökörfogat. Vagyis egy kettős fogatra 33 kat. hold szántó esett, ami a gépi felszerelés tekintetbevételével a legbelterjesebbnek volt mondható. Az igás lovaknak cca fele kanca volt. Haszonállataik: A tehenészet 120 db tehénből állt. Néhány db fekete lapálymarha, keresztezéséből származó tehénen kívül valamennyi hazai pirostarka. Az évi tejhozam állatonként átlag 4568 kg. A tehenészet hivatalos ellenőrzés alatt állt. Ezenkívül 71 db különböző korú növendék üsző jelentette az utánpótlást. A juhászat 1840 db nagytestű magyar fésűsjuhból állt.) Az AA-AAA minőségű gyapjúhozam darabonként átlag 5,15 kg. Az ürübárányokat 4 hónapos korukban, mint hízott bárányokat értékesítették. Sertésállományuk: 220 db szőke törzskönyvezett mangalica anyagöbéjük volt. Ezeket évente kétszer malacoztatták. A süldőket egyéves korig gyom- és rovarirtás miatt ridegen tartották és azután kihízlalták. Hízóikért mindig kivételes árat értek el külföldön. Hízóállományuk a jelzett évben 484 db, növendékállományuk 695 db, süldő 16 db, tenyészkannal a sertésállományuk összesen 1415 db volt. A cselédségnek is volt marhatartása, hízóállományuk: 120 tehén, 750 sertés. A népies tenyészetek részére a jobb bikaborjúkat felnevelték, úgyszintén a mangalica tenyészkanokat is a környékbeli községek részére. A gazdaság fő jövedelmét a növénytermelésre alapította, mivel a háború utáni időkben az állattartás ráfizetéssel járt és mindig ingadozott, ezért az állattartást a minimumra csökkentette. A talajerő fenntartására viszont nagy gondot fordítottak. A tápanyagot részben hüvelyes és pillangós növények termelésével, részben pedig mesterséges szalma-trágya készítésével, továbbá a helyes talajmunkával és műtrágyával pótolták. Szervestrágyát minden negyedik évben vittek fel a szántóföldekre, kat. holdanként 150—200q-át. Kísérleteztek műtrágyázással is, melynek következtében erős foszfáthiányt állapítottak meg. Ennek kiküszöbölésére az ősziek és a cukorrépa alá, nemkülönben az idősebb lucernák alá kat. holdanként 100—150 kg szuperfoszfát műtrágyát, a gyengén fejlődő növényeknek pedig tavasszal nitrogén fejtrágyát adtak kat. holdanként 30-60 kg-ot. Pétisó műtrágyából évente 150 kg-ot használtak fel. menyeinek termésátlaga kat. holdanként: 1460 kg 1439 kg 1564 kg 1215 kg 936 kg 2740 kg 14 000 kg 820 kg 387