Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - KORMÁNYZATTÖRTÉNET - Fraknói Mária: A bólyi és a fürgedi uradalom igazgatása 1938-ban / 375–389. o.

A gazdaság nagy fontosságot tulajdonított a talajművelési kísérleteknek. 1927-től kezdve fokozatosan áttértek a nyári szántásnélküli talajművelés alkalmazására, 1931 óta pedig az ősziek alá egyáltalán nem szántottak. Az eke helyét a tárcsa és kultivátor foglalta el. Ezen talajművelési eljárást az uradalom jószágigazgatójáról „Manninger-féle talajművelési módszer "-nek nevezték el a tudományos szakkörök, mely módszer nemcsak hazánkban, hanem külföldön is rohamosan terjedt és ahol a talajviszonyok megengedték, ott mind többen és többen tértek át ezen módszer alkalmazására, mely lényegesen olcsóbb és jobb a régi módszernél. Az ezzel a módszerrel előkészített talajon a gazdaság termésátlaga növekedett, összehasonlítva a 10 éves termésátlagot a 7 éves termésátlaggal, beigazolódott e talajművelési eljárás helyes és gazdaságos volta. 10 éves átlag 7 éves átlag búza 14,60 kg 15,40 kg rozs 14,39 kg 14,20 kg ősziárpa 15,64 kg 16,20 kg A talajművelési kísérleteket évről-évre beállították, hogy tovább kísérletezzenek és tovább vizsgálják eljárásuk helyes voltát. A henger használatának kísérletezése során bebizonyosodott, hogy nyári folytatólagos használata nedvességet takarít meg. A talajművelési kísérleteket Sopronban a József Műegyetem Növénytermeléstani intézetének talajbiológiai laboratóriuma kísérte állandóan figyelemmel. A nagy távolság miatt azonban a minta küldése nehézkes volt, és az élettani vizsgálat sem volt úgy és annyiszor megejthető, mint ahogy azt a kísérlet megkívánta volna. A Földművelési Minisztérium felismerve a kísérletek gazdasági és tudományos jelentőségét, a rugalmas, gyors és egyedül helyes helyszíni vizsgálatok lehetővé tétele céljából, a gazdaságban állította fel az első helyszíni állami talajbiológiai laboratóriumot, mely a soproni műegyetem fenhatósága és irányítása alatt működött 1938 tavasza óta Fürgéden. A gazdaság és mellékmajorjai bőségesen fel voltak szerelve mezőgazdasági gépekkel és eszközökkel. Talajművelésre a fogatos művelési eszközökön kívül rendelkeztek egy db 16-os Heuce gőzeke-készlettel, ekével és kultivátorral, 5 db 28, 30 és 40 HP-s H;S;C;S. traktorral, hozzá ekével, tárcsával és kultivátorral. 6 db cséplőgép készletüket 3 db gőzkazán, 1 szívógázmotor és 2 traktor hajtotta. A nagyobb gépek közül rendelkeztek még 1 tengerimorzsolóval, 1 medicágó acélkalapácsos darálóval, 1 szelekter magtisztító géppel, 6 db lengubózó géppel, 2 db motorfecskendővel a mesterséges szalmatrágya készítéshez és 6 db Manninger-féle rovarfogó géppel, marokfogó és kévekötő géppel. A központi majorban vízvezeték és elektromos világítás volt, mely az istállókba és a cselédlakások elé be volt vezetve. A vizet villanymotorral nyomták a víztoronyba, az áramot házilag állították elő szívógázmotorral hajtott dinamóval. A törött szerek és gépek javítására gépész, kovács és bognárműhelyt tartott fenn a gazdaság, melyben 18 képzett iparos dolgozott. Műhelyfelszerelésükhöz tartozott vasesztergapad, gyalugép, fúrógépek, autogénhegesztők, rézöntőkohó, szalagfűrész. A legkényesebb gépek javítását is házilag végezték a gazdaság képzett szakemberei. 388