Levéltári Szemle, 32. (1982)
Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - KORMÁNYZATTÖRTÉNET - Fraknói Mária: A bólyi és a fürgedi uradalom igazgatása 1938-ban / 375–389. o.
Az uradalommal határos községek termésátlagai: Felsőnyék község 11,— q Ires közsés 9 — o Hercegtöttös község 10,- q Németpalkonya község 8,- q Lothárd, Birján község 8,50 q Ozora község 7,50 q Ezen számadatok azt mutatják, hogy a kísérletező uradalom a szomszédos nagybirtokosok és nagybérlőkkel szemben 41%-kal, a kisbirtokosokkal szemben pedig 120%-kal nagyobb terméseredményeket mutatott fel. Az uradalomban újszerű, nyári talajművelést folytattak, mely talajművelés az eddig tanított és megdönthetetlen dogmákat döntötte halomra. Miután a kísérletek a jobb terméseredményben évek óta jelentkeztek a Földmívelésügyi Minisztérium hathatós támogatásával a fürgedi gazdaságban egy talajbiológiai laboratóriumot állítottak fel, mely ekkor ilyen minőségben az egyedüli volt az országban. Ebben a laboratóriumban tudományosan beigazolást nyert máris, hogy az empirikusan kikísérletezett újszerű talajművelés, tudományosan, talajélettanilag is helyes. (Nándor herceg külön kívánságára az uradalom a kísérletek útján megállapított dolgokat mind publikálta.) Ugyanilyen intenciókkal folytak a kísérletek az erdőgazdaságban is. Úgy a gazdaságokban, mint az erdőben évente százan és százan fordultak meg tanulmány céljából. így 1937 évben nem kevesebb, mint 423 látogatója volt a fürgedi gazdaságnak. II. A kísérletező fürgedi gazdaság 5 Tolna vármegye északnyugati részén, a tamási járásban, Fürgéd község határában terült el. A Batthyányok a XVI. sz. derekán jutottak Tolna megyei birtokokhoz, amikor I. Ferdinánd B. Ferencnek adományozta Henyei Miklós és felesége (Danbay János lánya) jogait Fürgéd, Marjád pusztákban, Nagy- és Kisnyék birtokokban. 6 Ujdombóvár-Veszprém-i vasútvonal haladt keresztül a gazdaságon. Az állomás a főmajortól 2 km távolságra feküdt, hova mezei út és mezei vasút vezetett. A gazdaságot 76 cm nyomtávú mezei vasút hálózta be, melynek beépített pályahossza 16 km volt. A mezei vasút minden majort összekötött az állomással és ezenkívül három szárnyvonalát építették ki mindenütt a gazdaság határáig. A gazdaság szélét érintette a Szekszárd-Ireg-Felsőnyék-i köves út, mely 4 km-re volt a főmajortól. A gazdaság 15% sík, 85%-a hullámos, dombos vidék. Tengerszint feletti magassága 145 m. Talaja 100%-ban humuszos, barna, kissé homokos 30-60 cm rétegű vályogtalaj. Az altalaj 100%-ban vizet könnyen áteresztő, száraz, világos, 12—30% mésztartalmú lösz. A talaj minősége 80%-ban jó, 10%-ban közepes, 10%-ban gyenge, szárazságra nagyon érzékeny. Az évi csapadék mennyisége 10 év átlagában 650 mm (178 mm tavasszal, 170 mm nyáron, 192 mm ősszel, 104 mm télen). A vidékre, mely erősen szeles, késői tavaszodás, meleg nyár a jellemző.
