Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - KORMÁNYZATTÖRTÉNET - Fraknói Mária: A bólyi és a fürgedi uradalom igazgatása 1938-ban / 375–389. o.

Az állandó szelek miatt nagy gondot fordítottak a fásításra. Főleg szélfogóul ültettek az utak mentén és a táblák szélén összesen 160 km hosszú fasort, 14 év leforgása alatt. A fasor a szél erejét tompította, a renden fekvő növényeknek jó szolgálatot tett. Legnagyobb mértékben akácot, azonkívül szilfát, nyárfát és kőrisfát ültettek. Egyes utakat és legelőket nagyrészt diófával fásították be. A gazdaság egy tagból állt, mely kezelési szempontból két kerületre oszlott öt majorral. A legtávolabbi szántóföld távolsága a majortól 2 km. A szántóföldek átlagos távolsága 0,6 km. A belfürgedi kerület 3 majorral 3000 kitold, a külfürgedi kerület 2 majorral 1568 k.hold volt. A gazdasági terület művelési ágankénti megosztása: szántóföld 3710 kh 891 öl kert 10 kh 388 öl rét 133 kh 460 öl legelő 467 kh 934 öl erdő 93 kh 1108 öl halastó 38 kh földadómentes 115 kh 784 öl összesen: 4568 kh 1365 öl A gazdaság házi kezelésben volt gazdatiszti kezelés alatt. A németbolyi uradalmi jószágigazgatóság irányítása mellett a fürgedi gazdaság élén egy vezető intéző állt, a kerületekben pedig egy intéző illetve egy ellenőrön kívül egy-egy beosztott segédtiszt tevékenykedett. Rajtuk kívül egy számvevőből és egy írnokból állt a tisztikar. A számvevőt és az írnokot kivéve mind az öt okleveles gazda. A gazdaságnak 212 éves cselédje volt, mellette 85 fő hónapos munkást alkalmaztak, akik 12 hónapon át a gazdaságban dolgoztak. Ezen állandó hónaposokon kívül a tavaszi munkák elvégzéséhez még 170 tavaszi hónapost is alkalmaztak. Vagyis évi átlagban 120 hónapos munkást foglalkoztattak. Ezen állandó havi bérre szegődött munkásokon kívül a tengeri és cukorrépa őszi munkáinak elvégzéséhez 290 szakmány munkást vettek fel. ügy a havi bérre szegődött, mint a szakmány munkásokat, mivel a környéken munkást nem kaptak, kénytelenek voltak idegenből fogadni. A munkásokat legnagyobbrészt Zala vármegyéből, továbbá Heves, Csanád és Borsod megyékből fogadták. Végeredményben minden 9,7 kiioldon 1 éves munkást foglalkoztattak a kifizetett napszámon és arató kereseten kívül. Ha az aratást és cséplést is számításba vesszük, úgy minden 7,6 k.hold tartott el egy munkást a tisztviselőkön kívül. A gazdaságban a sok kézierőt igénylő munka miatt részes aratókat és részes cséplő munkásokat is alkalmaztak. Összesen 780-at. Ebből 150 a környező falvakból szerződött, a hiányzó részes aratókat a fent említett vármegyékből fogadta a gazdaság. 380