Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Kisasszondy Éva: A magyarországi egyházi levéltárak helyzete / 31–38. o.

Nyilvántartások Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának 1969-es állásfoglalása után az egyházi levéltárak fő feladatául az általuk őrzött, valamint az illetékességi körükbe tartozó egyéb levéltári iratok alapszintű segédleteként a fondjegyzék elkészítését tűztük ki. Ezzel az egységes szintű nyilvántartással a kutatók tájékoztatásán túl az anyag biztonságos őrzését is elő akartuk segíteni. A Levéltári Igazgatóság 1969-ben útmutatót adott ki az egyházi levéltárak fondjegyzékeinek elkészítéséhez. A cél az volt, hogy a fondjegyzék magába foglalja a nagyobb szervezeti egységek (főegyházmegye, egyházmegye) levéltárainak illetékességi területén levő egyházközségek és esperesi hivatalok levéltári anyagának adatait is, tekintet nélkül arra, hogy a levéltárak begyűjtötték-e vagy sem. Az egyházi levéltárak fondjegyzékei a következő stádiumban vannak: A református egyház iratanyagáról készített fondjegyzék 1976-ban megjelent. Az evangélikus egyház levéltáraiban őrzött anyag fondjegyzéke, valamint a gyülekezeti anyagokról készített jegyzék nyomdakész. Elkészült a kisebb egyházak fondjegyzéke is. A római katolikus egyház érseki, püspöki, káptalani és szerzetesrendi levéltári fondjegyzékei elkészültek, kiadásuk folyamatban van. Nem készült el azonban a plébániai fondjegyzék. Teljesen hiányzik a kalocsai főegyházmegye és a váci, szombathelyi egyházmegye plébániáinak az anyaga. A többi egyházmegyéktől beérkezett jelentések egy része is hiányos, pontatlan. Az Új Magyar Központi Levéltár Módszertani Osztálya összeállított egy kérdőívet az iratanyag felmérésére, ezt a gyűjteményi központon keresztül ki is küldtük az egyházmegyei hatóságoknak, azonban kitöltésükre semmiféle garanciát nem látunk. A levéltári területen tehát ez az egységes nyilvántartási munka még mindig nem fejeződött be, a plébániai iratanyag jelentős része feltérképezetlen. A munka főként azért húzódott el, mert az egyházközségeknél kint levő iratok nagy része rendezetlen, a jegyzékelésre pedig a plébánosok az esetek többségében alkalmatlanok. A múzeumi terület az egyházi műkincsek nyilvántartását világi szakemberek bevonásával készítette el. Általában neves művészettörténészek és néprajzosok járták az országot, hogy a plébánián rejlő műkincseket számba vegyék. A levéltári területen is van erre példa, ugyanis a Görögkeleti Szerb Egyház és a Görögkeleti Román Egyház plébániáin őrzött iratokról a jegyzéket néhai dr. Veres Miklós készítette el. Gondoltunk arra, hogy a megyei levéltárak hozzáértő munkatársai bekapcsolódhatnának az egyházközségeknél levő anyag felmérésébe. A Levéltári Osztály az alábbi ütemterv szerint kívánja megjelentetni a fondjegyzéket: — 1982-ben a római katolikus egyház érseki, püspöki, káptalani és szerzetesrendi levéltárainak jegyzékét. — Szintén 1982-ben az evangélikus egyház kint és bentlevő, valamint a kisebb egyházak iratairól készült fondjegyzéket. — 1983-ban a római katolikus plébániákon levő levéltári anyag fondjegyzéket. Az egységes nyilvántartást szolgálja a Mohács előtti oklevelek törzskönyvezése. Az útmutató ehhez a munkához is évekkel ezelőtt megjelent, azonban a törzskönyvezés teljes egészében nem készült el, szintén a szakemberhiány miatt. 36