Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Kisasszondy Éva: A magyarországi egyházi levéltárak helyzete / 31–38. o.

Egyházügyi hivatal 1970. január 1-től ún. kongrua formájában támogatást biztosított a központok és egyes egyházi gyűjtemények személyi feltételeinek megteremtéséhez. A múzeumi, könyvtári és levéltári terület szakemberei fokozott figyelmet fordítottak a gyűjtemények helyzetének, problémáinak feltárására. A Művelődési Minisztérium Múzeumi és Könyvtári Osztálya külön szakfelügyelőt alkalmazott a gyűjtemények munkájának segítésére, a felmerült problémák minél gyorsabb megoldására (Dr. Dávid Katalin az egyházi múzeumok szakfelügyelője, dr. Kókay György pedig az egyházi könyvtáraké.) A levéltári területen a hagyományok miatt úgy alakult, hogy a szakfelügyelői feladatot a Levéltári Igazgatóság egyik képviselője látta el. (Néhai dr. Veres Miklós.) Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának 1974-es határozata fő feladatnak az országos nyilvántartások kiépítését, az anyag fizikai állapotának megóvásához szükséges feltételek megteremtését és a károsodott anyagrészek restaurálását jelölte meg. Tulajdonképpen ezeknek a feladatoknak a megoldása még a mai napig sem fejeződött be. A végrehajtásról a Művelődési Minisztériumnak időről-időre jelentést kell készítenie. A legutóbbi összegzés az egyházi közgyűjteményekről 1979-ben volt. Az egyházi levéltárak helyzetét az 1981. október -i szolnoki levéltárigazgatói értekezlet és a Levéltári Tanács 1981. december 15-i ülése tárgyalta. Az egyházi levéltárak anyaga történeti forrásértékét tekintve nagyon gazdag és hasznosan egészíti ki az állami levéltárak iratait. Különösen értékesek a feudális kori iratok: a Mohács előtti oklevelek, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek, a különféle összeírások, a földesúri és egyházi bíráskodás iratai, a gazdálkodási iratok és az anyakönyvek. Jelentős családi anyagokat is őriznek ezek a levéltárak, pl.: Ráday, Szemere, Tisza, Burián iratok. Mind a történeti, mind a helytörténeti kutatás szempontjából elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyházi levéltárak anyaga biztonságos őrzésben, szakszerű kezelésben részesüljön és a tudományos kutatás számára használhatóvá váljon. Az egyházak történeti értékkel bíró iratainak körülbelül a felét, mintegy 12 000 folyómétert egyházi szaklevéltárak őrzik. Ezeket a már nagy többségükben korábban is létező levéltárakat, amelyek 1950-től nemzeti érdekű magánlevéltárként működtek, a művelődésügyi miniszter a 30/1969. (IX. 2.) Korm. számú rendelet 17. §-nak (3) bekezdése alapján nyilvánította szaklevéltárakká. Ez a tény jelentős jogosítvánnyal ruházta fel az egyházi levéltárakat, azonban kötelességeket is ró mind a fenntartókra, mind a levéltári személyzetre. A katolikus egyház 23 levéltárat tart fenn, amelyeknek őrizetében körülbelül 8000 folyóméter iratanyag található. A 3 főegy házmegy ében (Esztergom, Eger, Kalocsa) egy prímási, két érseki és két fő székeskáptalani levéltár van. Az egyházmegyei székhelyeken (Győr, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Veszprém) 8 püspöki és 6 székeskáptalani levéltár működik, valamint egy társaskáptalani Sopronban. A bencések Pannonhalmán, a ferencesek és piaristák Budapesten tartanak fenn levéltárat. A református egyháznak 5 levéltára van. Budapesten működik a zsinati levéltár. A 4 egyházkerületnek (Dunántúli, Dunamelléki, Tiszántúli, Tiszáninneni) Pápán, Budapesten, Debrecenben és Sárospatakon van levéltára. A Tiszántúli Református Egyházkerület 2 fióklevéltárral is rendelkezik Kenderesen és Hajdúhadházán. A református levéltárakban körülbelül 3000 folyóméter iratanyag található. 32