Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Kisasszondy Éva: A magyarországi egyházi levéltárak helyzete / 31–38. o.

Kisasstondy Éva A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK HELYZETE Az egyházi levéltárak helyzetét azért szükséges a levéltárosok szélesebb fóruma eló'tt ismertetni, mert a jelentős forrásértékű iratanyagot komoly veszély fenyegeti: megőrzése, védelme, feltárása nincs kellően biztosítva. Megmentéséhez a levéltáros „társadalom" összefogása szükséges, hiszen nemzeti kincsünk megóvása nemcsak az egyház, hanem az állam érdeke is. Habár az utóbbi években már jelentős eredmények születtek az egyházi anyag védelme terén, állami levéltáraink is sok esetben hathatós támogatásban részesítették az egyházi levéltárakat, azonban ezeket a segítségeket tervszerűbbé, rendszeresebbé szeretnénk tenni. Az egyházak tulajdonában levő gyűjtemények (levéltárak, könyvtárak, múzeumok) pótolhatatlan tudományos és művészeti értéket képviselnek, a hazai kutatómunka nélkülözhetetlen bázisa. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága 1969. július 8-án, 1971. február 16-án és 1974. június 17-én megtárgyalta az egyházi gyűjtemények helyzetét és állást foglalt olyan irányú támogatásuk mellett, amely a nemzeti értéket jelentő gyűjtemények megóvását, a tudományos célú kutatások feltételeinek biztosítását és a három szakterület továbbfejlesztését tűzte ki célul. 1981 júliusában az Agitációs és Propaganda Bizottság a magyar levéltárügy problémáit tárgyalva, ismételten súlyt helyezett az egyházi levéltári anyag helyzetének javítására. Az 1969-es állásfoglalás kimondta: „Alapvető elv, hogy az egyházi és a nemzeti kultúra érdekeit egyetemesen szolgáló gyűjtemények kezelésének, megóvásának, tudományos feldolgozásának és a közművelődés szolgálatába állításának feladatait az állami és az egyházi szervek együttműködve, közös áldozatvállalással lássák el." Már ezt megelőzően, a közös áldozatvállalás érdekében 1967 februárjában határozat született, hogy a múzeumi, levéltári és könyvtári gyűjtemények ügyeinek intézésére, az állami szakfelügyelet elősegítésére és az egyházi gyűjtemények működésének rendeltetésszerű biztosítására az egyházaknál gyűjteményi központokat kell létrehozni: 1. A római katolikus egyház 1969. január 1-vel hozta létre gyűjteményi központját az Actio Catholica keretében. Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója dr. Várkonyi Imre prépost. Levéltári szakelőadó Rosdy Pál. 2. A református egyház szintén 1969-ben hozta létre a Református Gyűjteményi Tanácsot, amelynek elnöke dr. Makkai László az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Debreceni Református Teológiai Akadémia dékánja. A levéltári ügyek dr. Takács Bélához, a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeumának igazgatójához tartoznak. 3. Az evangélikus egyháznál 1972-ben alakult meg az Evangélikus Gyűjteményi Tanács. Elnöke dr. Káldy Zoltán püspök, a levéltári ügyekkel Vető Béla, az Országos Evangélikus Levéltár igazgatója foglalkozik. Az 1969-es határozat nyomán a gyűjteményi központok elkészítették ügyrendi szabályzatukat, munkaterveiket, figyelembe véve az állami szervek véleményét. Az Állami 31