Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - IRODALOM - Nagy Lajos: Tanulmányok Mosonmagyaróvár és vidéke történetéhez. Győr, 1979. / 212–213. o.

Amint az elmondottakból is kitűnik, a szerzők az eddigi ismereteket újabb kutatásokkal kiegészítve, szigorú objektivitással, gazdag levéltári forrásanyagra támaszkodva alkották meg a kötetet. Amely mindenképpen méltó bizonyítéka Szentgotthárd magasabb rendű minőségének. Kállay István TANULMÁNYOK MOSONMAGYARÓVÁR ÉS VIDÉKE TÖRTÉNETÉHEZ Szerkesztette: Gecsényi Lajos. Győr, 1979. 195 p. A Mosonmagyaróvár városi rangra emelkedésének 625. évfordulója tiszteletére készült tanulmánykötet, amelyet a Mosonmagyaróvári Városi Tanács támogatásával a GyőrSopron megyei 1. sz. Levéltár adott ki, igen fontos jelentős és értékes vállalkozás a megye és város történetének feldolgozásához. Mint a kötet végén közölt — igen hasznos — irodalomjegyzékből is kiderül, Mosón megye és Mosonmagyaróvár történetének kutatása meglehetősen elhanyagolt állapotban van. Major Pál száz évvel ezelőtt megjelent monográfiája és az 1928-ban megjelent Mosonvármegye emlékkönyve óta alig egy-két tanulmány foglalkozott csak ennek a területnek a történetével. Ez a tanulmánykötet tehát nagy adóság törlesztését kezdte el, méghozzá igen magas színvonalon, jelentős kérdések tárgyalásával. Győri, mosonmagyaróvári és — ez igen dicséretes — ausztriai, kismartoni levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok és tanárok igen széleskörű kutatások alapján készített tanulmányai rengeteg új adattal, szemponttal és eredménnyel bővítik Mosón megye és Mosonmagyaróvár történetéről való ismereteinket. S ami igen lényeges: mindegyik tanulmány igen jelentős levéltári anyagot dolgoz fel, nemcsak Mosón megye levéltárából, hanem az Országos Levéltárból, a győri püspöki levéltárból, valamint a győri székeskáptalan hiteleshelyi és magánlevéltárából, és — éppen az osztrák kutatók révén - a bécsi Hofkammerarchivból, a heiligenkreutzi Stiftarchivból, a brucki Stadtarchivból, a nezsideri Stadtarchivból, a forschtensteini Esterházy családi levéltárból, a németújvári Batthyány családi levéltárból, a ruszti városi levéltárból és a Bécsben levő Harrach levéltárból. Természetesen egy tanulmánykötet — terjedelménél és a kutatói létszám korlátozottságánál fogva — nem foglalkozhat a megye és a város történetének minden területével. De azt elismeréssel kell megállapítani, hogy az egyes tanulmányok igen lényeges kérdéseket tárgyalnak. Pusztai Rezső múzeumigazgató Mosonmagyaróvár településtörténeti vázlatát írta meg a római kortól a 15. századig, nemcsak az eddigi irodalom eredményeinek igen világos összefoglalásával, hanem saját — és először itt közölt — ásatásai eredményeinek felhasználásával. Harald Prickler kismartoni levéltári főtanácsos szerény című, de adatokban annál gazdagabb tanulmányában (Adalékok a szőlőművelés történetéhez Mosón megyében) nemcsak a szőlőművelés történeti topográfiáját adja a középkortól kezdve, a 19. század végéig, hanem tárgyalja a 16. századtól kezdve a birtokszerkezetet és a társadalmi struktúrát, valamint foglalkozik a feudális terhekkel is. 212