Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András 1915. évi jelentése a vármegyei levéltárak helyzetéről / 173–193. o.

vastáblákról kell gondoskodni és ugy ebben, mint abban az 1876-1905-ig terjedő iratokat tartalmazó második emeleti helyiségben, melyben most gépirók dolgoznak, kívülről fűt­hető cserépkályhák állitandók fel. Intézkedni kell továbbá, hogy a padláson tartott főszolgabirósági iratok késedelem nélkül biztosabb helyre szállíttassanak, végre hogy a padlózaton heverő irathalmaz rendeztessék és állványra vagy szekrénybe helyeztessék. 2. Tekintettel arra, hogy a vármegyének egészen irattári rendszer szerint kezelt levél­tárában 1876. év előtti iratok nincsenek: az üresedésben levő főlevéltárnoki állás betölté­sét, a közérdek hátránya s a megyei önkormányzati jog sérelme nélkül mellőzhetőnek tartom. Az a meggyőződésem, hogy az 1883. évi I. törvényczikk értelmében minősitett törvényhatósági levéltárnoki állásokat mindenütt meg lehetne szüntetni, a hol történeti értékű, — szabatosabb meghatározás szerint — a rendi alkotmány idejében keletkezett levéltár nincsen . Mert figyelmen kivül hagyván most az absolut korszakból fennmaradt iratok elhelyezésének — szerintem — könnyen megoldható kérdését, igazán nem vagyok képes felfogni, hogy micsoda magasabb állami vagy tudományos érdekből kell a közigaz­gatási czélokat szolgáló ügyiratokat bizonyos számú esztendők leteltével a vármegye­házának egyik részéből vagy pláne egyik szobájából a másikba, - a többnyire tiszta, és czélszerüen berendezett irattárból, — a Levéltár , elnevezésű sajnos gyakran elhanyagolt, rendetlen és tűzveszélyes helyiségbe hurczolni, hogy ott aztán a nagyobb elméleti képzett­séget igazoló, de sokszor gyakorlatlan s néha az irattárnoknál alacsonyabb értelmiségü levéltárnok őrizze és kezelje. Sok fejtörés után végre abban állapodtam meg magammal, hogy az iratoknak ez a fokozatos előléptetése tisztán csak abból a czélból történik, hogy az illető hatóság irattárában a naponként gomba módra szaporodó acták befogadására elegendő hely maradjon. — A dolgok ilyen állásában, tekintettel a borzasztó tinta- és papirosfogyasztásra, nem lesz fölösleges elővigyázat, ha egy permanentiában lévő, kar­hatalommal felruházott országos selejtező bizottságról gondoskodunk, és minden levél­tár mellé papirzuzó malmot építünk, mert száz esztendő múlva a vármegye urai könnyen ugy járhatnak, mint Wieland abderitái , kiknek a szentek gyanánt imádott békák milliói miatt végre városukból is ki kellett költözködniök ... II. Szeben vármegye. A levéltár 4 a vármegye székházának földszintjén 6 egymással kapcsolatos, többnyire száraz és világos szobában, továbbá az udvari melléképületben s végre a padláson van el­helyezve. Megjegyzendő, hogy Szeben vármegye 5 1876. évben, a megszüntetett Szeben, Szász­sebes, Szerdahely és Ujegyház széki hatóságok területeiből alakíttatott, de mivel a szebeni és szász sebesi levéltárakat annak idejében Szeben sz. kir. város, illetőleg a Szász Egyetem levéltárával egyesitették, a szerdahely széki iratok pedig mind e mai napig a szerdahelyi járási főszolgabiróság székhelyén őriztetnek: a vármegye régj, 1848. előtt keletkezett levéltári anyaga tulajdonképen csak a volt Ujegyház szék levéltárának a 18-ik század közepétől 1876. évig terjedő maradványából áll. 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom