Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Cseh Géza: A Szolnoki Művészeti Egyesület iratai, 1908–1950 / 403–408. o.

Cseh Géza A SZOLNOKI MŰVÉSZETI EGYESÜLET IRATAI (1908-1950) Szolnok megyei Levéltár X. fondcsoport, 66. fond. Terjedelme: 0,17 könyv-folyó méter és 0,05 irat-folyóméter. Az Egyesület iratanyagát a I. raktárban, a 3. állványon helyezték el, két nagyméretű papírdobozban. Az Egyesület működésének története és szervezeti felépítése Szolnokon a 19. sz. közepétől jelentős művészeti élet folyt. 1852-ben jött ide elsőként August Pettenkoffen, akit később más osztrák festők is követtek. Pettenkoffen 1849-ben már járt Szolnokon, mint a császári hadsereg hadifestője és a táj szépsége miatt tért ide vissza. Mind az osztrák festők, mind az 1860-as évektől megjelenő magyar művészek csak a tavaszi és a nyári hónapokban tartózkodtak Szolnokon, igaz, közülük sokan évről évre visszatértek. A századfordulón már számos nagy magyar művészegyéniség alkotott ebben a városban, így pl. Deák Ébner Lajos, Mednyánszky László, Bihari Sándor és Fényes Adolf, majd később Aba Nóvák Vilmos is. 1899-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter elfogadta a Szolnokon alkotó művészek kérelmét és engedélyezte egy műtermekkel ellátott szervezett kolónia, a Szolnoki Művésztelep létrehozását. 1901-ben a Művésztelep építésének ideje alatt alakult meg a Szolnoki Művészeti Egyesület, amely céljainak és rendeltetésének megfelelően a Művésztelepet fenntartotta, újabb műtermeket építtetett és azokat jeles művészek rendelkezésére bocsátotta. Az Egyesület céljául tűzte ki a műpártolást, Szolnokon az Alföld egyik művészeti központjának kialakítását, valamint az Alföld életét ábrázoló képzőművészeti alkotások bemutatására állandó kiállítóterem létrehozását. A fentieken kívül tervezték még egy képzőművészeti múzeum felállítását is, amely elsősorban a Művésztelepen született alkotásokat gyűjtötte volna össze; ennek megvalósítására azonban nem került sor. Az Egyesület címere: Szolnok város címere egyesítve a képzőművészet jelvényeivel és e felírással: „Művészeti Egyesület". Az Egyesület alapszabályát a belügyminiszter a 73.091/1901 V. a. rendeletével hagyta jóvá. Az alapszabályzatot 1908-ban, 1924-ben és 1938-ban módosították. Az eredeti 403