Levéltári Szemle, 31. (1981)
Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Cseh Géza: A Szolnoki Művészeti Egyesület iratai, 1908–1950 / 403–408. o.
alapszabályzat szerkezete és elvi alapjai olyan jól sikerültek, hogy az Egyesület közel fél évszázados működése során — az elvek érintetlenül hagyása mellett - csak néhány szakaszt kellett módosítani. Lényegesebb módosítás csak 1938-ban történt, amikor megalakították a Szolnoki Művészek Társaságát. A Társaság tagjai évente legalább egyszer Szolnokon és időnként Budapesten is kötelesek voltak közös csoportkiállítást rendezni. A Művészeti Egyesület bevételi forrásai: a miniszter által engedélyezett segély, a tagsági díjak (eredetileg 12 korona, mely az I. világháborút követő infláció idején számszerű összegében többször is változott), az Egyesület által rendezett kiállításokból, irodalmi és művészeti ünnepségekből befolyó jövedelmek, a művészek által a műtermekért és a mellékhelyiségekért fizetett évi lakbér. Szolnok város költségvetési előirányzatából 1927től 1944-ig évenként átlagosan 2000 pengő segélyt kapott az Egyesület. Az időnként rendezett képsorsolásokon váltott sorsjegyek árából is származott némi bevétel. Az alapszabályok a tagságnak négyféle formáját különböztetik meg: — tiszteletbeli tagok, életfogytiglani hatállyal, — a műtermeket bérlő művésztagok, akik az előzőekhez hasonlóan nem fizetnek tagdíjat, — az alapító tagok, akik egyszer s mindenkorra legfeljebb 3 évi részletben 200 koronát kötelesek befizetni az egyesület céljaira, — a rendes tagok, az évenkénti tagdíj befizetési kötelezettséggel. Az iratanyag tanúsága szerint: — tiszteletbeli tagok a vármegye és a város magasrangú tisztviselői voltak, mint az alispán, főszolgabírók, polgármester, városi főmérnök. — az alapító tagok között találhatók a földbirtokosok, nagykereskedők és más gazdag polgárok. — rendes tagok, a város értelmiségi rétegéből kerültek ki; orvosok, tanárok, ügyvédek. A zsidó törvények megjelenése után az Egyesület névsorából számos tagot töröltek. Az alapszabályok megfogalmazása szerint „erkölcsi testület" is lehetett az Egyesület tagja. így pl. Jászkisér községet az alapító tagok sorába felvették. Az Egyesület legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelő bizottság voltak. Közgyűlést évente, az év első felében kellett tartani. A szavazás közfelkiáltással, vagy szavazatlapokkal történt, személyi ügyekben mindig titkosan és szavazatlapokkal. Az igazgatóság tagjai: az elnök, aki egyben az Egyesület elnöke is volt, az alelnökök, egyikük az ügyvezető elnök, a másik a művészeti ügyek intézője és a Művésztelep felügyelője, a gazdasági igazgató, 50 majd később csak 20 igazgató választmányi tag, titkár, pénztáros, műtáros, ügyész és a művésztelep törzstagjai. Az igazgatóság negyedévenként ülésezett. Határozatait 1923-tól titkos szavazással hozta meg. Az 1938-as alapszabályzat az Egyesület művésztagságát törzstagokra és vendégtagokra különíti el. Törzstag csak országos hírű művész lehetett, aki a Telep fejlesztéséért érdemeket szerzett. Meghívása élethossziglanig szólt. Vendégtagok a rövid időre meghívott tehetséges és fiatal művészek voltak. Művésztagságukat több éven át meghosszabbíttathatták. Mind a törzs-, mind a vendégtagok kötelesek voltak a Művésztelepen huzamosabb ideig tartózkodni. A műterem bérleti díjon kívül egy-egy kiválasztott művüket évente az Egyesület igazgatójának a létesítendő képzőművészeti múzeum céljaira át kellett adniuk. 404
