Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - IRODALOM - Gazdag István: Tanulmányok Szécsény múltjából 1–3. kötet. Szécsény, 1978–1980. / 230–235. o.

a másik, Gyömörey György tulajdonképpen a középbirtokosokat képviselte, testvére is megyei tisztviselő volt, a harmadik, Tabódy Tibor idegenből jött, Zalában ismeretlen ember, aki nem tudott hatni a zalaiakra. Az utolsó, gróf Teleki Béla pedig nagy energiával és ambícióval politizált, de református volta miatt (a gyömrői Teleki családból származott) szemben találta magát a majdnem teljesen katolikus Zalában az egyházzal, különösen a nagy befolyású és türelmetlen egerszegi apátplébánossal Pehm (utóbb Mindszenti) Józseffel. Ezzel szemben Bődy Zoltán alispán egész életét a megye szolgálatában töltötte, mint tanító fia kapcsolatot tudott teremteni a kispolgársággal, mint buzgó katolikus az egyházzal. Érthető, hogy a főispánokénál nagyobb volt a súlya, és jobban kiismerte magát a közigazgatási lehetőségekben. De Havranek József a Fejér megyei alispán is közigazgatási pályát futott be, két évtizedig állt a megye élén, az ókonzervatív megyei tisztviselők régi pályatársai voltak. Csak az lett volna az oka, hogy Havranek jelentéktelenebb egyéniség volt a mindenkori főispánnál, és igyekezett az ő politikájához alkalmazkodni? Persze ezt nagyon nehéz kideríteni, erre nem vetnek fényt sem a hírlapi cikkek, sem a főispáni bizalmas iratok. Politikai befolyását a szürke közigazgatási iratokból kideríteni embertelen feladat volna. Ha igaz az, hogy alkalmazkodott a főispánhoz, akkor érthető, hogy a főispán nem lépett fel vele szemben sem a belügyminiszternél, sem a törvényhatósági bizottságban. Ezt azonban érdemes volna még alaposabban megvizsgálni, ha már a szerző a polgármesterek szereplésével érdemük szerint foglalkozik. összefoglalóan csak arra lehet utalni, hogy a könyv nagyon fontos kérdésekkel, nagyon alaposan, reális következtetéseket levonva foglalkozik, ráadásul lebilincselően érdekes olvasmány. El kell olvasni. Degré Alajos TANULMÁNYOK SZÉCSÉNY MULTJÁBÖL 1-3. KÖTET Szerk.:Praznovszky Mihály, Szécsény Szécsényt az 1705 őszén tartott országgyűlés tette történelmünk ismert színterévé. A Nagyközségi Tanács, a Szakmaközi Bizottság és a Helytörténeti Múzeum gondozásában évenként megjelent — és nagyon szeretnénk remélni, hogy rendszeresen megjelenő — füzetek tanulmányaiból és szemelvényeiből viszont megtudhatjuk, hogy hazánk e táján hogyan éltek az emberek, miben erősítették és miben gyengítették népünk, nemzetünk akaratát évszázadokon keresztül. A sorozat szerkesztője Praznovszky Mihály, szinte az indulás pillanatában — a 2. számtól —tudott és mert a szerkezeten változtatni, a tanulmányok mellett szemelvényeket közölt a községre vonatkozó nagyjelentőségű országos és helyi forrásokból. Az egykorú, a közel egykorú kortársak feljegyzései, az összeírások, a jegyzőkönyvek, a végrendeletek és a történészek már szinte hozzáférhetetlen műveiből, leírásaiból vett részletek egy-egy korszakot szemléletesen, szinte tudósítás szerűen mutatnak be az olvasónak. Ennyit a sorozatról. 230