Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Alföldi Vilma: Munkásművelődés hajdan és ma. Debrecen, 1980. / 539–540. o.

IRODALOM MUNKÁSMŰVELŐDÉS HAJDAN ÉS MA Szerkesztette: Bényei Miklós. Debrecen, 1980. 256 p. A „Források és adatok Hajdú-Bihar megye művelődéstörténetéhez" című sorozat második köteteként jelent meg a III. megyei munkásmozgalom-történeti hét (1980. október 15—24.) előadásainak szövege. A kötet, mint azt a sorozat címe is sejteti, két részre tagolódik: az első felében történeti áttekintést olvashattunk a munkásművelődés kapitalizmuskori történetéről. Sípos Péter indító cikkében vázlatos, könnyen követhető, a lényeges pontokat megragadó áttekintést ad az 1860-as évektől a felszabadulásig, a munkásművelődés országos helyzetéről. Olvashatunk a cikkben a munkásművelődés hőskorának oktatós centrikusságáról, s az 1890-es évektől a politikai ideológiai munka megerősödéséről, a szakszervezeti mozgalom erősödésével a kulturális munka sokrétűbbé válásáról, az 1900-as évek elején sorra alakuló munkásotthoni könyvtárakról, dalárdákról, a Társadalomtudományi Társaság tagjainak közreműködésével ismeretterjesztő előadások szervezéséről. Feltehetően a cikk szűkre szabott terjedelme indokolja, hogy a szerző a polgári demokratikus forradalom és a tanácsköztársaság kultúrpolitikájának ismertetésére mindössze fél oldalt szentelt. Jól áttekinthető elemzést ad viszont, az ellenforradalmi időszak alatt végzett baloldali művelődési munka megnehezedett feltételeiről. Érzékelteti az énekkarokban, szavalókórusokban, műkedvelő csoportokban, sportkörökben, a propaganda kultúrdélutánokon folyó munka ideológiai, politikai jelentőségét, hiszen bizonyos időszakokban ezek a csoportok adták a párt számára a legális működés egyetlen keretét. Ebben a szűkre szabott terjedelemben is említést érdemelt volna a „Vörös Dunaparton", a gödi Fészekben folyó munka. A kötet következő harmada jól kapcsolódik Sipos cikkéhez. Bényei Miklós a debreceni, Radics Kálmán a hajdúböszörményi, Dankó Imre a hajdúnánási munkásművelődés felszabadulás előtt történetét rajzolta meg. Gazdag István Hajdú-Bihar megye két világháború közötti munkásművelődésének átfogó ismertetésére vállalkozik. A cikk jól érzékelteti, hogy hogyan adaptálta egy agrár megye szükségleteinek megfelelően a munkásparaszt művelődés eszközeit, kereteit. A megyében, a jelzett időben a legfontosabb kulturális feladat az elemi ismereteket nyújtó tanfolyamok szervezése volt, hiszen 1931-ben 25 000 analfabétát írtak össze. Rendkívül beszédes képet rajzol a megye kulturális elmaradottságáról a Gazdag által idézett debreceni vámhivatal 1931. március 30-án kelt jelentése, amely 28 bevonult újonc műveltségi szintjét mérte fel. Az 1920-as évektől a megyében is megalakultak a szakszervezetek, a szociáldemokrata párt és a népi írók által kezdeményezett munkásdalkörök, eszperantókörök, sportegyesületek, olvasókörök, ezek működéséről részletesen Bényei Miklós cikke számol be. 539