Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Alföldi Vilma: Munkásművelődés hajdan és ma. Debrecen, 1980. / 539–540. o.

A kötet első része Vaskó László, a megye ifjúsági mozgalmának felszabadulás előtti történetét ismertető cikkével zárul. A megyében az ifjúmunkások szervezése az 1890-es években indult meg. 1895-ben létrejött a Püspökladányi Önképzőkör, 1896-ban a Debreceni Munkás Képző Egylet, melynek ifjúsági tagozata is volt. A cikk alapos elemzést ad a megye ifjúmunkás mozgalmának félévszázados történetéről. A kötet második fele Gyarmati Kálmán, a megye felszabadulás utáni munkásművelődését felvázoló cikkével indul. A cikk bemutatja a felszabadulás utáni művelődéspolitika útkeresését, vargabetűit s magára találását. Varga László, a KISZ szerepét vizsgálja a fiatal szakmunkások és a szakmunkástanulók művelődésében. A cikkből megtudjuk, hogy a megyében a KISZ tagság 42%-át munkás és szakmunkástanuló fiatalok adják, s művelődésük megfelelő kereteinek biztosítását tekinti a megyei szervezet egyik fő feladatának. Francz Vilmos és Litauszki Tibor cikke a „Korunk Valósága" mozgalom történetével és jelentőségével foglalkozik. A mozgalom helyi kezdeményezésként indult, 1970 őszén hirdették meg először. A kötet felszabadulás utáni témát érintő valamennyi szerzője egyet ért abban, hogy e mozgalom a megye művelődéstörténetének egyik legjelentősebbike. Bizonyítja ezt a kezdeményezés életképessége is: 10 év alatt nem sorvadt el, sőt taglétszáma az 1970-es 2203 főről 1980-ra 18177-re nőtt. A „Korunk Valósága" nagy erénye, hogy keretet tud biztosítani a brigádok folyamatos, tartalmas művelődéséhez, s így háttérbe tudta szorítani a felszínes kulturális vállalásokat. Titka abban rejlik, hogy szervezői, irányítói felfedezték a „Valóságot", s e valóság mindannyiunkat érintő, érdeklő problémáit, s ezek kibogozását tűzték a résztvevők elé. Ezt igazolják a megadott témák, pl. Aktuális kül- és belpolitikai kérdések, Hajdú-Bihar megye építészete és népművészete, Munkásábrázolás a magyar képzőművészetben stb. Gonda László, a művészeti nevelés lehetőségeiről és eredményeiről, Simon László a munkások olvasási kultúrájáról ír. Sz. Kürti Katalin, a megye múzeumainak a munkásművelődésben betöltött szerepét mutatja be. A kötet 18 cikkben ismerteti a munkásművelődés egy évszázadát. A kötet anyagát adó előadások Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Püspökladányban és Berettyóújfalun hangzottak el. A szerkesztő nehéz munkát végezhetett az előadások szövegének kötetbe szerkesztésénél. A témák üyen méretű felaprózása, s ez különösen a kötet felszabadulás utáni második részére érvényes, nem tette lehetővé egy egységes, átgondolt koncepció végigvitelét. Nem tartom szerencsésnek, hogy a szerkesztő valamennyi előadás szövegének közléséhez ragaszkodott, hisz a féltucat helyen tartott előadásokban szükségszerűen sok az átfedés, az egyenetlenség. A kötetet, egyenetlensége ellenére is, olvasókönyvként jól hasznosíthatják az érdeklődők. Alföldi Vilma 540