Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - KRÓNIKA - Halász Imre: A XIII. Könyvtáros vándorgyűlés levéltári szekciójának kaposvári értekezlete / 533–536. o.

Befejezésül felhívta a figyelmet a külföldi (merseburgi, drezdai stb.) levéltárakban levő, még feltáratlan, a témával kapcsolatos anyagára, kérve a levéltárosok támogatását e tervezett nagy rendezvénysorozathoz. Gyáni Gábor felszólalásában (A levéltári adatbank elvi problémái címmel) egy állandóan visszatérő, illetve állandóan napirenden levő kérdéssel foglalkozott: a számítástechnika levéltári alkalmazásával. Három döntő fontosságú gátló körülményre hívta fel a figyelmet: „a finanszírozás, a számítástechnikai szakértelem, valamint a számítástechnika levéltári alkalmazhatóságát előfeltételező levéltár- és történettudományos elméleti problémaérzékenység nagyfokú hiányára." Szerinte belátható idő alatt fel lehetne ezeket a gátló körülményeket számolni a levéltárosok kisebb csoportjának szakmai felkészítésével, valamint a mikroprocesszorok kifejlesztésével a levéltárak számára is elérhető közelségbe kerülő kis számítógépekkel. A harmadik, hogy sürgősen napirendre kell tűzni a történettudományoknak a levéltári források számítástechnikai feldolgozásával összefüggő elvi problémák tisztázását. Ezeket megoldva eljuthatunk a történeti adatbank kialakításához. Mindenekelőtt célszerű lenne számítógéppel feldolgozni az anyakönyveket, adójegyzékeket és egyéb Jajstromosnak nevezhető" forrásokat. Bán Péter a Heves megyei Levéltárban már folyó munkáról a dézsmajegyzékek új forráskiadásáról szólt. Az 1979-ben indult anyaggyűjtés 1548-tól dolgozza fel a dézsmajegyzékeket, egymást követő füzetekben minden olyan esztendő lajstromait közre kívánják adni, melyekből a források felkutathatók. Elmondta, hogy a földrajzi neveket mai, és a korabeli névhasználat és írástechnika szerint is megadják, az adózók neveit teljes betűhívséggel közlik. A rota eljárással történő sokszorosítás miatt nincs lehetőség az egykorú írásmód maradéktalan visszaadására. A hazánkban elterjedt három tizedjegyzéktípust (gabona- bor- és báránydézsmákat) külön táblázatokban dolgozzák fel. A számadatok közlésénél alapvető cél az egységes összeadható, összehasonlítható szerkezet kialakítása volt, így egységesíteni kellett a különböző mértékeket. A történészek, levéltárosok és az érdeklődők nagy várakozással tekinthetnek a készülő kötetek elé. Ember Győző akadémikus elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 1976. május 25-i ülésén hozott határozatban elfogadott egy hosszútávú forráskiadási tervet, amelyet az Országos Levéltár készített. Ezt megvitatta az Akadémia II. Osztálya, és bizonyos kiegészítésekkel jóváhagyta. Ez a távlati terv négy időrendi korszakot különböztet meg. Mohács, 1848, 1944 a három korszakhatár, a negyedik a felszabadulást követő időszak. A részletes terv elkészült, de azóta érdemi intézkedéshez ügyben nem történt. A forráskiadás ügyének áttekintése után egy kevéssé ismét területről, a különböző egyházi levéltárakról hallgatták meg a résztvevők Kormos László, Landeszman György és Vető Béla tájékoztatását. 536