Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - FIGYELŐ - Borsa Iván: Mikrofilmezési alap nemzetközi levéltári jogviták csökkentése érdekében? / 479–506. o.

5 AZ UNESCO ÉS A NEMZETKÖZI PÉNZALAPBÓL VALÓ GAZDÁLKODÁS 5.1 Előzmények A nemzetközileg finanszírozott és kezelt mikrofilmezési alapra irányuló javaslat így látta az Unesco szerepét ebben a kérdésben: „Az Unesco mint az egész világra kiterjedő, nemzetközi kulturális és tájékoztatási ügyekkel leginkább foglalkozó kormányközi szervezet volna a legalkalmasabb intézmény, hogy megszervezze és kezelje az alapot." 5.2 Az Unesco és az alapítványi gazdálkodás Tudvalevő, hogy az Unesco gazdálkodása a Regular Programme-on nyugszik, amelyet a Participation Programme egészít ki. E két költségvetési ág azonban nem elegendő ahhoz, hogy a fejlődő országok sürgető igényeinek megfeleljen. „Annak érdekében, hogy a Szervezet (Unesco) át tudja hidalni ezt a hiányosságot, a segítségnyújtásnak eredeti és egyedi eszközével rendelkezik a ,Funds-in-Trust' rendszerben, amely lehetővé teszi, hogy az Unesco önkéntes hozzájárulásokat fogadjon el, feltéve, hogy az ilyen hozzájárulások célja megfelel a Szervezet politikájának, céljainak és tevékenységének. A Funds-in-Trust tehát a szervezet ama gyakorlati igényének köszönheti létét, hogy forrásokat találjon a rendes költségvetésen kívül, hogy növelje tevékenységét a fejlődő országokban." — olvashatjuk a Funds-in-Trust Section tájékoztatójában. Vizsgálódásunk szempontjából lényeges a tájékoztatónak az a megállapítása is, hogy a Funds-in-Trust ,,nem egy közös alap, amely különböző hozzájárulásokat gyűjt meghatározott széles körű akcióhoz. A Funds-in-Trust feladatterv szempontúan működik. Minden feladatterv meghatározott pénzösszeggel és meghatározott teljesítési időtartammal van megfogalmazva egy kedvezményezett ország javára." A Section-tól kapott szóbeli tájékoztatás szerint éppen a feladatterven keresztül történő megközelítésre való tekintettel, az általuk kezelt feladattervek rövid idő alatt (4-6 év) futnak le. Hosszabb lejáratú, nagy, átfogó célra létesített pénzalappal nem foglalkoznak, ilyenre nincs precedens. 6 A TÉMA VIZSGÁLATA SORÁN FELMERÜLT EGYÉB KÉRDÉSEK 6.1 A topográfiailag el nem különülő iratok 6.11 A kérdés exponálása A fentiekben (2.1 pont) már említés történt arról, hogy nem volt lehetséges a főigazgatói jelentésben említett teljes levéltári anyag felmérése, ezért a felmérést az egykori gyarmatokra és ma fejlődő országokra kellett korlátozni. Az elvégzett felmérési kísérlet azonban ezt a kört tovább szűkítette, amikor — azokat a levéltárakat vette figyelembe, amelyek kizárólag ilyen jellegű iratokat őriznek, — más levéltárak esetében pedig csak a topográfiailag különváló iratanyag menynyiségét vette számításba. 494