Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Labádi Lajos: A Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat megalakulása, működése, iratainak kezelési rendszere, 1897–1926 / 425–430. o.

Feladatai közé tartozik: — a tagfelvételi és kizárási ügyek elbírálása — az éves költségvetés elkészítése — a közgyűlés tárgyainak előkészítése — a gazdasági ügyvitel felügyelete — a kiadandó művek elbírálása — tudományos felolvasások rendezése A társulat tisztikarát 3 évre választják. Ennek tagjai: — az elnök — a történelmi osztályelnök — a régészeti osztályelnök — a múzeumi őr — a titkár — a könyvtárnok — a pénztárnok — az ügyész — a jegyző (Ezek az állások mind tiszteletbeliek, vagyis csak olyan egyének választhatók meg, akik a történelmi és régészeti, ül. rokon szaktudományok fejlesztésében és művelésében maguknak érdemeket szereztek.) Az elnök: — képviseli a társulatot a hatóságok előtt — az üléseken elnököl — a rendkívüli üléseket összehívja — egyenlő szavazás esetén az ő szavazata dönt — kisebb kiadásokat utalványoz — intézi a társulat levelezését — őrködik az alapszabály betartásán Az osztályelnökök szellemi vezetői a társaságból alakított történelmi, ül. régészeti csoportnak; szervezik és irányítják a népszerűsítő rendezvényeket. A múzeumi őr gyakorolja a társulat tulajdonát képező tárgyak feletti felügyeletet; véleményezi a vételre ajánlott vagy ajándékozott tárgyakat, ezekről pontos leltárat vezet; irányítja, vezeti az archeológiai kutatásokat és ásatásokat. A titkár a társulati adminisztráció kézbentartója. (A többi tisztviselő a nevében megjelölt terület felelőse.) A társulat beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ezt bizonyítja, hogy a társulat tulajdonába kerüli régészeti leletek, történelmi dokumentumok, tárgyak, könyvek száma az alakulástól számolt rövid 6 év leforgása alatt 10 000-ről 30 000 db-ra nőtt. E jelentős eredményeket látva, 1904-ben a VaUás- és Közoktatásügyi Minisztérium évi 600 korona államsegélyt utalt ki a társulat anyagának további gyarapítására. Az anyag rohamos gyarapodásával, értékének növekedésével és nem utolsó sorban a társulat állandó anyagi és helyiséggondjaival lehet összefüggésben az 1906-ban bekövetkezett szervezeti változások. Első lépésként a Történelmi és Régészeti Társulatot egyesületté alakították, majd Csongrád vármegye törvényhatósági bizottsága (az 1886. évi XXI. te. I. fej. 2. §-ban gyökerező jogára hivatkozva) határozatilag kimondta, hogy a Szentes városában működő Csongrád vármegyei Történelmi és Régészeti Egyesület nyilvános 427