Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Labádi Lajos: A Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat megalakulása, működése, iratainak kezelési rendszere, 1897–1926 / 425–430. o.

jellegű múzeumát átveszi és fenntartja. De kimondták azt is, hogy az ily módon létrejövő vármegyei múzeum igazgatását a Csongrád megyei Történelmi és Régészeti Egyesület látja el választmánya útján. A múzeum tisztviselőit (igazgató, osztály őrök, segédőrök, szolgaszemélyzet) az egyesület választmánya választja, titkos szavazással. Egyébként azonban a múzeum a vármegyei törvényhatóság felügyelete és ellenőrzése alatt áll. A szakszerűséget azáltal kívánták biztosítani, hogy körülírták az állások betöltésének feltételeit. Eszerint az állások betöltése nyilvános pályázat alapján történhet, melyet az egyesületi elnök köteles meghirdetni. Az igazgatói és osztályőri állásokra csak az választható meg, aki ugyanolyan minősítést képes kimutatni, amilyet az állam követel az általa fenntartott múzeumok és könyvtárak megfelelő állásban levő tisztviselőitől. A minősítéseket a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége bírálja el. Valószínűleg az egyesület nyomására a szóban forgó megyei határozat zárópontja kimondta, hogy arra az esetre, ha Csongrád megye törvényhatósága a múzeum fenntartásáról bármi okból lemondani kényszerülne, a múzeum összes gyűjteményei és felszerelései, nemkülönben annak összes ingó és ingatlan vagyona a Csongrád megyei Történelmi és Régészeti Egyesület tulajdonába, ez utóbbinak feloszlása esetén pedig az állam tulajdonába mennek át, azzal a határozott kikötéssel, hogy az állam azokat a maga teljességében úgy, amint az átadáskor találta, mindenkor Szentesen tartozik fenntartani. Az 1906-ban kialakított szervezet 20 éven át változatlan maradt. Újabb átszervezésre 1925-ben került sor, midőn a törvényhatósági bizottság május 19-i közgyűlésén kimondták, hogy a Történelmi és Régészeti Egyesület anyagát teljesen átveszi és fenntartja. Ennek kivitelezése a Történelmi és Régészeti Egyesület feloszlását eredményezte. Erre 1926ban került sor. (Az egyesület gyűjteményes anyaga ekkor már 100 000 darab felé közeledett, s nemzetközi hírnévnek örvendett.) A Történelmi és Régészeti Társulat (ill. Egyesület) működése során keletkezett iratok levéltárba került mennyisége 0,65 iratfolyómétert tesz ki. Fontosabb fondalkotók: — alapszabályok — jegyzőkönyvek — levelek — régi okmányok Az alapszabályok között megtalálható az első, 1897-es alapszabály, ill. ennek két későbbi módosítása. Ugyancsak itt található 2 országos szintű társaság alapszabálya, melyet valószínűleg mintául használhattak az első alapszabály megszövegezéséhez. E két alapszabály: — az Országos Régészeti és Embertani Társulat alapszabályai (1878) — a Magyar Néprajzi Társaság alapszabályai (1896) A fond anyagának egyik legértékesebb részét képezik a jegyzőkönyvek. A társulat szervezeti felépítéséből adódóan kétféle jegyzőkönyvet vezettek, külön a közgyűlésekről, s külön a választmányi ülésekről. Mindkét jegyzőkönyvi típus ülésszakonként 1-gyei újrakezdődő számozást követ. A rendezés során ezeket a különválasztottuk. így külön sorozatot képeznek a közgyűlési, és külön sorozatot a választmányi jegyzőkönyvek. A sorozaton belül a jegyzőkönyveket évrendeztük, az éven belül az ülésszakok kronológiai rendje érvényesül. Mindkét típusú jegyzőkönyvek az 1897—1914 közötti időből viszonylag hiánytalanul megvannak, 1914—1919 között viszont teljesen hiányoznak. (A háborús 428