Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Labádi Lajos: A Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat megalakulása, működése, iratainak kezelési rendszere, 1897–1926 / 425–430. o.

zeumi kiállításban egyesíteni, s mindez által a közönség érdeklődését a történeti és régészeti tudományok iránt felkelteni. Egy ilyen társulat megalakítását annál is inkább szükségesnek látta, mivel ilyen intézmény még nem létezett az egész megyében, de még a környező' megyék nagyobb városaiban sem (ideértve Szegedet, Hódmezővásárhelyt, Makót, Gyulát, Békéscsabát, Kecskemétet és Szolnokot). Az elhatározást hamarosan tett követte. 1897 tavaszán sajtó propagandát indított, részletesen kifejtve egy történelmi és régészeti társulat létrehozásának szükségességét, s kérve a lakosság támogatását. Első póbálkozását kudarc követte, felhívására senki sem jelentkezett. Kedvét azonban nem veszítette el. Bízva kezdeményezésének nemes céljában, egy aláírási ívvel házról házra, hivatalról hivatalra járva, egyenként kért fel mindenkit, hogy lépjen be a társulatba. Fáradozása eredményeként 160-an aláírták az ívet. Már 1897 májusában megtartották az alakuló ülést, majd kidolgozták a társulat alapszabályait. Az alapszabály szerint a társulat célja: — Csongrád vármegye területén a történelmi múltat felderíteni, az ezzel foglalkozó szakmunkákat figyelemmel kísérni. — A vidéken elszórva vagy elrejtve levő műrégiségeket adományozás vagy vétel útján megszerezni, s ily módon az enyészettől, vagy elhurcoltatástól megmenteni. — A történelmi értékű romokat kellő felügyelet által a végpusztulástól megóvni. — Alkalmas helyeken kutatásokat eszközölni. — Az összegyűlt régiségeket rendszeres múzeumi kiállításban egyesíteni, állandóan fenntartani és a közönség közhasználatára közszemlére kitenni. — A kézműipar vagy a ritkaság körébe tartozó mindazon tárgyakat, melyek egyesek birtokában vannak és a társulat intézkedései körébe átengedtetnek — fenntartani. — A történeti és régészeti tudományok művelése iránt minél szélesebb körű érdeklődést ébreszteni. — A hasznos művelődési ismereteket terjeszteni. — A fenti célokat népszerű felolvasások tartásával elősegíteni. Az alapszabály a közreműködés és érdekeltség foka szerint megkülönböztet tiszteteletbeli, alapító, rendes és póttagokat. Tiszteletbeli tagokul olyanok választatnak, akik a történeti és régészeti, valamint rokon szaktudományok fejlesztésében és művelésében, vagy a társulat körül maguknak kitűnő érdemeket szereztek. Alapító tagok azok, akik a társulat céljainak előmozdításához készpénzben vagy ezen összegnek megfelelő értékpapírokban legalább 100 korona alapítvánnyal járulnak. Rendes tagok azok, akik legalább egymás után következő 3 éven át évenkénti 4 korona fizetésére kötelezik magukat. Póttagok azok, akik tetszés szerint elvállalt évekre évi 2 koronát a társulat pénztárába fizetnek. A közgyűlésen az alapító és rendes tagok egyenlő jogokkal bírnak. Az alapító tagoknak jogukban áll ellenőrködni afölött, hogy alapítványi összegeik a szabályok értelmében kezeltessenek. Az alapszabály szerint a társulat kormányzását a közgyűlés, az igazgató választmány és 9 választott tisztviselő végzi. Az évenként legalább egyszer ülésező közgyűlés választja a tisztikart és a választmányt, elbírálja ezek éves jelentéseit, számadásait, jóváhagyja az éves költségvetést. A 12 tagból álló választmányt évenként választják. 426