Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Horváth M. Ferenc: A Szentendrei Festők Társasága, 1928–1951 / 417–423. o.

tartamra való megválasztása, a tagok megválasztása, költségvetés, zárszámadás, a felelős számadók számára a felmentés megadása, fontosabb szerződések és az egyesületi vagyont illető jogügyletek megtárgyalása, a tagok indítványainak megtárgyalása, alapszabályok módosítása, feloszlatás vagy fúzió elhatározása. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az elnök által felkért két rendes tagnak kell hitelesíteni. Taggyűlést legalább félévente egyszer kell tartani, amelynek határozatképességéhez a tagok 1/4-ének jelenléte szükséges. A tisztikar tagjai (elnök, társelnök, titkár, ügyész, pénztáros és ellenőr) alkotják az igazgatóságot. Az SZFT első elnöke Iványi-Grünwald Béla, társelnökei Marjay Ödön, titkára Jeges Ernő, pénztárosa Bánovszky Miklós, ügyésze dr. Orbók József ügyvéd volt. 1940-től 1945-ig Jeges Ernő töltötte be az elnöki tisztet. A számvizsgáló bizottságot a társaság vagyonának kezelésére 3 rendes tag alkotja, akiket egy-egy évi időtartamra választottak. Ebben az időszakban más tisztséget nem tölthettek be, munkájukról évente számoltak be írásban a közgyűlésnek. Pest—Pilis—Solt— Kiskun vármegye aüspánja az 55.301/1938. sz. rendeletében az egyesületek működésének és pénztárkezelésének fokozottabb ellenőrzését kívánja elérni, ennek érdekében utasítja a járási főszolgabírákat és a megyei városok polgármestereit, hogy az egyesületeket a fenti célok érdekében minden év első felében kötelesek megvizsgálni és a vizsgálat eredményéről jelentést tenni. A jelentés elkészítésének szempontjaiként az alapszabályszerű működést, a.működés szüneteltetését, a szabálytalanságokat kell megvizsgálni. 9 Vegyes rendelkezések A kihágásokról szóló 1879. XL. te. 87. §-a szerint az egyesületek helyiségeiben tilos a szerencsejáték. A művésztelep A művésztelepet, a Szentendrei Festők Társaságának nyári „alkotóműhelyét" a társaság megalapítása után egy évvel, 1929-ben alapították, jóllehet szervezetlen körülmények között már évekkel korábban is működött. Alapító tagjai a társaság alapító tagjaival azonosak. Kezdetben a magyar neoklasszicisták, az ún. római iskola képviselői keresték fel nyaranta a művésztelepet, de hamarosan néhány konstruktív szellemű művész — Barcsay Jenő, Deli Antal — is részt vett a szentendrei festészeti életben. A művésztelepet a Szentendrei Festők Társasága tartotta fenn, irányítását a közgyűlésen született döntések alapján végezték, a közgyűlés nevezte ki a telep gondnokát is, de általában mindig volt 2—3 olyan festő, aki állandóan a telepen élt, annak lakásaiban. 1939-től, amikor Starzsinszky megszűnt polgármester lenni, az új elöljáróság többször is megkísérli „hasznosabb" célokra felhasználni a telepet, amely az OTI tulajdona, s amelyért a város évi 1 aranypengő eszmei bérleti díjat fizet. De befolyásosabb pártfogók segítségével időről időre sikerült elhárítani ezt a veszélyt. A művésztelep — egy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez 1943. ápr. 184n felterjesztett kérvény szerint — közel 4 holdas régi kertben 4 kisebb-nagyobb földszintes épületből áll, 12 lakószobával, illetve műteremmel, mellékhelyiségekkel és gondnoki lakással. 420