Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Horváth M. Ferenc: A Szentendrei Festők Társasága, 1928–1951 / 417–423. o.

1941-ben a telep egy részét zsidó munkaszolgálatosoknak engedi át a város. Az 1934-es évtől folyósított évi 1000 pengő állami szubvenciót 1939-ben kapja meg utoljára, ezért a fenti okokra hivatkozva kéri a miniszter segítségét, hogy újból támogassa anyagilag a telepen dolgozókat. A kérés azonban nem talált teljesülést. Sőt a város részéről újabb „támadás" éri a telepet, amikor a 7071/1943. sz. polgármesteri határozat alapján honvédséget is beszállásolnak a művésztelep egy részére. Új korszak, és ezzel együtt a változás csak 1945 után következik be a telep életében. A társaság pénzügyei Pénzügyekben a legfontosabb döntéseket — az alapszabály szerint — a közgyűléseken hozták. A társaság részben az államtól kapott segélyből tartotta fenn a telepet, de ugyanakkor kihasználta azt a lehetőséget is, hogy a művésztelep kertjében termő gyümölcsöt értékesítse, s az ebből származó jövedelemből a tagok étkezését lehetővé tegye. A művésztelepen folytatott gazdasági munkák irányítására külön intézőbizottságot jelöltek ki, mely a kertgazdálkodással, lakásértékesítéssel stb. foglalkozott. Iratkezelés A társaság az 1929. november 27-én megtartott közgyűlésen határozta el egy ügy- és házirend kidolgozását, de hogy ezt elkészítették volna, az iratokból nem derül ki. A közgyűlésekről felvett jegyzőkönyveket külön sorozatként kezelték, de sorszámmal nem látták el. A jegyzőköny elkészítésénél tartalmi és formai kellékeinek alkalmazását mindig pontosan betartották. A kimenő levelekről másolatot készítettek, évente egytől kezdődő sorszámmal látták el az iratokat. A levelezés nagy részét a költségvetések beterjesztése, kiállítások szervezése, az OTI-val és a tagokkal való levelezés teszi ki. A társaság tevékenysége 1945 után A háborús évek mind anyagiakban mind a társaság művészeti tevékenységében hatalmas pusztító munkát végeztek. Az erről készült jegyzőkönyvben a következőket állapították meg: „...az ingatlanon még épület van, a bejárattól jobbra eső épületben öt lakás van, az épület használatlan állapotban van, tetőzete jókarban van. A bejárattal szemben van egy egylakásos épület, használható állapotban. A bejárattól balra levő nagy épület teljesen elhanyagolt állapotban van, ajtók, ablakok hiányoznak, tetőzet rossz, falak omladozóban. Végül a kapubejárattól balra levő szélső épület, amely két helyiségből áll, elhanyagolt, rossz állapotban van, padlózat, ajtók, ablakok hiányoznak, tetőzet rossz... A park és a gyümölcsös elhanyagolt állapotban van, kút- és ivó víz-le folyó tönkrement, használhatatlan." A háborús károk felmérése után, állami támogatás reményében kötöt421