Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Horváth M. Ferenc: A Szentendrei Festők Társasága, 1928–1951 / 417–423. o.

lyén levő egykori járványkórház néhány épületét kapták meg, majd később a város szélén levő Munkásbiztosító kertes üdülőjét ajánlották fel számukra. A Szentendrei Festők Társasága hivatalosan 1928-ban alakult meg. Egy későbbi minisztériumi felterjesztésben így írnak erről a társaság tagjai: „...alapszabályait a Belügyminisztérium 1928. október 31-én hagyta jóvá. Tagjait az a baráti kapcsolat tartja össze, mely még a Képzőművészeti Főiskolán alakult ki ... Egyébként a társaság tagjai merőben különböző művészeti irányokat és törekvéseket képviselnek." Az alakuló közgyűlést 1928. január 28-án Bánáti Sverák József budapesti műtermében tartották. Az alakuló közgyűlésről felvett jegyzőkönyv szerint a jelenlevők — Bánovszky Miklós, Goebel Ernő, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Ónodi Béla, Rozgonyi László és B. Sverák József elhatározzák, „h°gy a magyar képzőművészet és a magyar művészi kultúra fejlődését célzó törekvések támogatására és előmozdítására képzőművészeti társaságot alakítanak . . . magukat, mint a szentendrei művésztelep alapító tagjait tekintik." A Szentendrei Festők Társaságának alapszabálya 1. Általános rendelkezések: Címe: Szentendrei Festők Társasága Székhely: Budapest (1938-ban SZFT áthelyezi székhelyét Szentendrére, erre vonatkozó határozatot Budapest szkfv. polgármestere hoz a 359.403/1938—

IV. sz. alatt) Működési terület: Magyarország Hivatalos nyelve: magyar (az 1868. XLIV. te. 26. § szerint a hivatalos nyelv szabadon választható meg) Pecsétje köriratban: Szentendrei Festők Társasága — 1928. 2. A Társaság célja A társaság célja olyan törekvések támogatása, melyek a magyar művészet és a magyar művészi kultúra fejlődését előmozdítják. A továbbiakban művészeti kiadványok készítését, rendszeres összejövetelek megtartását, művészi díjak vagy jutalmak odaítélését, adományok és alapítványok gyűjtését és elfogadásátjelölik meg feladatként. (A 77.000/1922. B. M. sz. rendelet I. fejezet 2. §-a a cél pontos előírását, annak betartását írja elő, ellenkező esetben (hatáskör túllépés, államellenes működés, közbiztonság és közrend elleni vétség, tagok vagyoni érdekeinek veszélyeztetése) az egyesület önkormányzata vagy egész működése felfüggeszthető, vagy feloszlatható, de a belügyminiszter biztos is kirendelhet, ha az önkormányzat működésében tartós fennakadás van. 3. A cél elérésére szolgáló eszközök Az 1929. november 27-én készült közgyűlési jegyzőkönyvben tervezik egy állandó jellegű szentendrei kiállítás létrehozását. Bemutatkozó kiállításuk 1930-ban volt Budapesten a Nemzeti Szalonban, amelyről így számolnak be az 1930. december 6-i taggyűlésen: „Az anyagi siker természetesen eltörpülőn csekély volt az erkölcsihez képest..., de legalább elértük, hogy az egész társadalom felfigyelt a Társaság működésére, s az egyetlen célravezető mód a jövőben is az, hogy 418