Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Horváth M. Ferenc: A Szentendrei Festők Társasága, 1928–1951 / 417–423. o.

megalkuvás nélküli művekkel mennél sűrűbben hívjuk magunkra a közönség figyelmét, hogy Szentendre nevét fogalommá tegyük." A 2. világháború kezdetéig a társaság évente egy-egy közös kiállítást rendezett, tagjai pedig egyénileg különböző kiállításokon szerepeltek. 4. A Társaság tagjai Az 1928-as alapszabály szerint az egyesületnek rendes, tiszteletbeli, meghívott és pártoló tagjai vannak. Az 1931. november 28-án kelt alapszabály módosítás ezt még a pártfogó taggal egészíti ki. A tagok felvételét a 9900/1923. B. M. sz. rendelet szabályozza, mely szerint általában csak magyar állampolgárok vehetők fel az egyesületbe; a tudományos, irodalmi- és sportegyesületek külföldi tagokat is felvehetnek, de ehhez az illetékes törvényhatóság adja meg az engedélyt. 1928-ban Iványi-Grünwald Béla, Bánovszky Miklós, Goebel Jenő, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Ónodi Béla, Rozgonyi László, Bánáti Sverák József voltak a rendes tagok; 1929ben Barcsay Jenőt, Pándi Lajost, 1930-ban Harmat Sándort választották meg rendes tagnak, 1933-ban Tornyai János, 1936-ban dr. Pécsy Henrikné Rónay Kinga lettek tiszteletbeli tagok, 1937-ben Deli Antal és Kántor Andor, 1941-ben Ilosvai Varga István csatlakozott a csoporthoz. De rendszeresen megjelentek a művésztelepen a meghívottak is, akik nyaranta vendégként dolgoztak Szentendrén. 5. A tagok felvétele Új tagok felvétele meghívás útján történt, amelyet két rendes tag kezdeményezett és titkos szavazással, kétharmados szótöbbséggel választották be az egyesületbe. Tiszteletbeli tagja volt a társaságnak Szentendre mindenkori polgármestere és az, akit érdemeiért két rendes tag indítványára felvett a közgyűlés. 6. A tagok jogai és kötelességei A rendes tagok a közgyűléseken, valamint a társaság összejövetelein felszólalási, indít ványozási és szavazási joggal bírtak. A társaság kiadványait kedvezményes áron kapják, kiállításait ingyen látogathatják. A tiszteletbeli, meghívott, pártoló és pártfogó tagok a társaság közgyűlésén és összejövetelein felszólalási és indítványozási joggal bírnak. A társaság tagjai semmiféle tagsági díjat nem fizetnek. Az 193l-es alapszabály módosítás szerint ez alól kivételt képeznek a pártfogó tagok, akik évenként 12,— P tagsági díjat tartoznak fizetni. 7. A tagság megszűnése A tagság megszűnése halál, kilépés vagy kizárás útján történhet. Az utóbbi két esetben két rendes tag indítványára a közgyűlésen kell megtárgyalni, ahol titkos szavazással kétharmados szótöbbséggel döntenek. A kizárás oka lehet hazafiatlan, vagy a társaság érdekeire káros magatartás, vagy a társasági kötelezettségek nem teljesítése. 8. A társaság szervei A közgyűlés a cselekvőképes tagok összességének képviselete, az egyesület legfőbb szerve, amely lehet rendes és rendkívüli. Évente legalább egyszer kell közgyűlést tartani, amelynek időpontját előre meg kell állapítani. A tagok 1/3-ának jelenléte szükséges, fontosabb ügyekben (alapszabály módosítás, feloszlás, fúzió, vagyon felhasználása stb.) a tagok 2/3-ának kell megjelenni. Tárgyai: a tisztikar és számvizsgáló bizottság három évi idő419