Levéltári Szemle, 31. (1981)
Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - Hőgye István: Kazinczy Ferenc ismeretlen levelei, feljegyzései Zemplén vármegye levéltárában / 331–343. o.
Hő gye István KAZINCZY FERENC ISMERETLEN LEVELEI, FELJEGYZÉSEI ZEMPLÉN VÁRMEGYE LEVÉLTÁRÁBAN Kazinczy Ferenc hosszú, munkás élete során sok szállal kapcsolódott Zemplén megyéhez és levéltárához. Közéleti tevékenysége Abaúj megyében kezdődött és Zemplénben folytatódott, ahol ősei tekintélyes megyei tisztségeket viseltek. Ő maga 1784 végén lett tiszteletbeli aljegyző, ilyen minőségében készítette az 1785. évi január 24. és 29-i közgyűlések jegyzőkönyvi fogalmazványát. Végleges kinevezésére azonban a főjegyző rosszindulatú mesterkedései miatt nem került sor. 1785-ben Szirmay Antal vármegyei jegyző és levéltárnok távozása után a megüresedett levéltáros székét Kazinczy szerette volna elnyerni, de fiatal korára, tapasztalatlanságára tekintettel kérelmét elutasították. 1 1786-ban a kassai tankerülethez került iskolafelügyelőnek, felügyeleti körzetéhez tartoztak Zemplén megye iskolái is. A megyei iskolalátogatásokról, a hiányosságok megszüntetéséről, gondokról, iskolák állapotáról, tanítóhiányról gyakran írt német, latin és magyar nyelvű, a megyéhez írt hivatalos leveleiben. így 1786-tól 1831-ig, haláláig végigkísérhető szép írásos dokumentumokkal megyei közszolgálata, amelyekből már nagyon sokat közzétettek, de még több magánlevél, feljegyzés eddig sehol sem jelent meg. 2 A következőkben csak ezeket, a még ismeretleneket kívánjuk megismertetni a levelek, feljegyzések keletkezésének időrendjében. Az 1786—1790 közötti iskolafelügyelősége idején írt és a megye levéltárában őrzött leveleit tartalmukban vagy teljes szövegükben már közreadták. 3 Az 1792. augusztus 19-i megyei közgyűlésen a könyvcenzúra ellen szólalt fel és a magyar szerzőkre, történetírókra hívja fel a figyelmet, barátja Kovachich Márton György műveit megveteti a levéltár számára. 4 A magyar jakobinus mozgalomban való részvétele miatt hosszú börtönbüntetést szenvedett. Szabadulása, házasságkötése után kapcsolódott be (1805-től) újra a megye közéletébe. Mint táblabíró gyakran járt deputációkba, fontos ügyekben vizsgálatokat végzett, közmegbízatásokat látott el. így készítette el Dessewffy József barátjával közösen a győri csatában (1809. június 14.) elesett zempléni nemesek Újhelyben felállítandó emlékművét, amelyet 1809. október 16-án mutatott be a közgyűlésnek. 5 Kiküldöttség élén készített vizsgálatot arról, hogy az 1765. évi országgyűlési napló miért nem található meg a levéltárban. 6 1811-ben a magyarjesztrebi birtokostársakkal az erdőhasználatról, (amelyről 1804-től vitában, perben voltak) megállapodást készített: 331