Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - Gecsényi Lajos: A "Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára" című kiadvány tíz esztendeje, 1971–1980 / 327–330. o.

ügyében érik meg napjainkban mindjobban a helyzet arra, hogy egy nagyobb összefoglaló és elemző tanulmány készüljön e fontos történeti segédanyagok és egyben agitációspropaganda kiadványok tapasztalatairól, a további tennivalókról. Ehhez már eddig is bőséges nyersanyag halmozódott fel. A hetvenes évtizedben a helyi archívumokban dolgozó munkatársak számottevő része kicserélődött, nyugdíjba ment, más területre került. Távozásuk felvetette a folyamatos szakmai munka biztosításának kérdését. Nyilván ez vezette a Párttörténeti Intézet Archívumának vezetőit, hogy 1978 januárjában nagyszabású továbbképzést szervezzenek és ennek előadásait megjelentessék. Szűcs László a forrásközlés, Sipos Péter a forráskezelés, Szabó Ferenc a hely történetírás témájáról, Kársai Elek a szakszervezeti iratokról, Kállay István az Országos Levéltárban levő munkásmozgalmi forrásokról, Kun József a Hadtörténelmi Levéltárban levő munkásmozgalmi iratokról készített hosszabb-rövidebb közleményt. A szocialista országok pártarchívumairól — mint láttuk — az első kötettől kezdve szerepeltek általános vagy rész megközelítésű cikkek. Ezek a következő években is ismétlődtek, majd kiegészültek a központi pártarchívumok vezetőinek tanácskozásairól készített beszámolókkal, illetve 1978-ban a Magyarországon megrendezett III. konferencia teljes anyagának publikálásával körképet adott a szocialista országok pártlevéltárügyét foglalkoztató időszerű kérdésekről különös tekintettel az iratanyag kutatásának szabályozására, illetve az állományvédelem problémáira. A referátumokat Szűcs László a Párttörténeti Intézet Archívumának vezetője és Jakab Sámuel a Párttörténeti Intézet Archívumának csoportvezetője tartották, majd 10 ország képviselője szólt a témákhoz. Igen fontosak külföldi vonatkozásban azok a rövid beszámolók, amelyeket a külföldi munkásmozgalmi archívumokról, az ott őrzött magyar érdekeltségű fondokról, állagokról közölt a Tájékoztató. így az amszterdami szocialista levéltárról (1978) a finn kommunista mozgalom archívumáról (1979), a bonni F. Ebért Alapítvány szociáldemokrata archívumáról (1980) tettek közzé tájékoztatót az ott járt levéltárosok. A történészek érdeklődésére tarthatnak számot a Párttörténeti Intézet Archívumának anyagának gyarapodásáról publikált jelentések. (1977,1979) Felsorolásunk természetesen nem érinthetett minden közleményt. Azokat próbálta meg kiemelni, amelyek szélesebb érdeklődésre is számot tarthatnak. Ha általánosságban a témákon és a szerzői gárdán végigtekintünk, úgy látjuk, hogy a hetvenes évek vége felé csökkent a sajátos szakmai kérdéseket feszegető, vitára serkentő anyagok, feladatmeghatározások közlésének száma. Nőtt viszont az általánosan leíró közlemények aránya. A pártlevéltári munka szakmai elmélyültségének szintje úgy hisszük lehetővé és indokolttá teszi, hogy a következő években célszerű kérdés, ismeretanyag legyen közkinccsé a Tájékoztató hasábjain. A publikált támakörök sokrétűsége, egyes témák egyetemessége pedig mindinkább annak megfontolására ösztönözhetne, hogy a Tájékoztatónak valamennyi országos és tanácsi általános levéltárhoz való eljuttatását fontolóra vegye. Ez jelentősen erősíthetné és bővíthetné azt az információs alapot, melyre az integráns magyar levéltárügy előtt álló feladatok megoldásában a következő években múlhatatlanul szükség van. 330