Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - IRODALOM - Kállay István: Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei. Különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. Bp., 1976. / 238–240. o.

A kötetnek e fontos és érdekes részlete is arra utal, hogy van még mit tennünk a kutatás terén. Hiszen Mária Terézia uralkodásának ezt az oldalát egyáltalán figyelmen kívül hagytuk. Pedig a modern történettudomány nem mondhat le a történeti személyiségek jellemének és érzésvilágának a megrajzolásáról sem. Kállay István Bendefy László MIKOVINY SÁMUEL MEGYEI TÉRKÉPEI. KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR KÉZIRATTÁRÁNAK MIKOVINY-TÉRKÉPEIRE Budapest, 1976,

1—II. k. 360 p. + 24 térkép. Aligha van a 18. századnak olyan kutatója hazánkban, aki ne használta volna Mikoviny Sámuel térképeit. A 18. század elején a közkézen forgó és a hivatalos használatra szánt sok térkép között mindössze három olyan volt, amely az ország területét fő vonásaiban földrajzilag helyesen ábrázolta. Az egyik Lázár deák 1528. évi, ingolstadti kiadású térképe, amely számos kiadást ért meg. E térkép vízrajza kitűnő, az e keretbe helyezett városok és hegyek nagyrészt a helyükön vannak. Ezernél több helynevet tartalmaz, ami a maga korában páratlan volt. A másik — Mikovinyt megelőző — kartográfiai mű Hevenesi Gábor „Atlas Parvus Hungáriáé" kéziatlasza. Ez az 1689-ben megjelent, 40 térképlapot tartalmazó atlasz nagy haladást jelentett a 150 évvel korábbi Lázár-térképhez viszonyítva. Több mint 2600 helynevet tartalmaz és ezek földrajzi helyzete a minden lapon megtalálható fokbeosztással leolvasható. A harmadik, Hevenesi térképét mind tartalmi gazdagságban, mind a térképrajz megbízhatóságában messze felülmúló kartográfiai alkotás Johann Christoph Millernek a 18. század elején készült Magyarország térképe volt. Lényegesen jobb minden addigi térképnél, de az osztrák vezérkar igényeit — elsősorban áttekintő jellege miatt — nem elégítette ki. Új felmérésen alapuló térképekre volt tehát szükség; ezek elkészítésével Mikoviny Sámuelt bízták meg. Az általa készített vármegye-térképek közül eddig 30 példányt ismertünk. Bendefy László nagy érdeme, hogy ez a szám most 140-re emelkedett. Mikoviny Sámuel, a modern magyar kartográfia úttörője és egyik megteremtője, hazai működését Pozsony vármegye mérnökeként kezdte, majd két év múlva (1729) a bécsi udvari kamara mérnöke lett. Hogy munkásságát a katonai térképészet terén is hasznosíthassák, előbb vezérkari őrnagyi, majd alezredesi rangot kapott. Mint bányamérnök megszervezte a Selmecbányái bányatiszti iskolát, a későbbi Akadémia elődjét. A vármegyei térképek készítésére Bél Mátyás biztatta, de támogatást kapott munkájához III. Károlytól is. 1735-ig 7—8 térképpel készült el. 1735—1740 között a bányatiszti iskola szervezése kötötte le idejét. 1740-ben III. Károly és Bél Mátyás halála után úgy látszott, hogy a vármegyei térkép-vállalkozás végleg abbamarad. Balassa II. Pál gróf, titkostanácsos, GömÖr vármegye főispánja személyében azonban befolyásos pártfogója akadt az ügynek. 238