Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - IRODALOM - Degré Alajos: Farkas Gábor: Politikai viszonyok Fejér megyében 1919–1944. Bp., 1980. / 227–230. o.

IRODALOM Farkas Gábor POLITIKAI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1919-1944 Budapest, 1980., Akadémia Kiadó. 296 p. A Horthy-kor politikai eseményeiről és mozgalmairól még ma is nehéz tárgyilagosan írni. Még nagyon közel van az 1944-45. évi szörnyű tél, a nyilas uralom rémsége, az országnak ezzel járó szörnyű kifosztása és pusztulása, nyugodtan mondhatjuk romba dőlése. Nem vitásan a Horthy-korban követett hivatalos politika vezetett arra, hogy ez bekövetkezett. De túl ezen a tényen, épp a pusztulás szörnyűségei miatt, részben az azt követő idő szimplifikált és részben vulgarizált történetírásának hatása alatt hajlamosak vagyunk arra, hogy az akkori ellenállókat, akik nem értettek egyet a kormány politikájával, akik szervezkedtek vagy legalább megkísérelték a szervezkedést a német befolyás elhárítására, a felszabadulás közelebb hozására, mind hősöknek tekintsük. Hajlunk arra is, hogy nemcsak az akkor hatalmon levőket, a politika irányítóit, de velük együtt mindazokat, akik a közigazgatási, kulturális hivatalokban keresték kenyerüket, homogén csoportnak lássuk, amely egészében felelős a polgári Magyarország bekövetkezett szörnyű végéért. Annyi idő azonban már eltelt a Horthy-kor vége óta is, hogy e korszak politikai viszonyaival foglalkozók elkerülhetik a jelenkori történetírás súlyos veszedelmét, mondhatni rémét, a ma is életben levő személyek megítélésének óvatos kerülgetését. Mert ezek vagy hatalmon vannak és mai politikai, gazdasági életünkben is befolyásosak, vagy büntetésüket töltik, esetleg büntetésüket már letöltötték és óvatos szerénységgel háttérbe húzódnak. A jelenkor történésze nem tudja ezeket a személyeket tárgyilagosan megítélni, óvakodik nimbuszukból valamit is elvenni vagy bűnösségükre enyhítő momentumokat találni. A Horthy-kor már nem jelenkori történet. Lezárult a bűnösök felelősségrevonása, az akkori érdemek megjutalmazása. Az akkori politikai vezetők közül már kevesen is vannak életben. Az akkori erényeknek és hibáknak ma már nincsenek személyeket is érintő politikai következményei. Megvan tehát a lehetőség arra, hogy megkíséreljük feltárni a való tényeket és azokból reális következtetéseket vonjunk le. De a feltárásnak megvannak az előre bocsátott, inkább hangulati nehézségei. A szerző bátran szembenéz ezekkel a nehézségekkel, és nagyon ügyesen építi fel mondanivalóját. Fő törekvése a tények feltárása és éles megvilágítása. Roppant alapos kutatást végzett, főleg a Fejér megyei levéltári anyagban és a helyi sajtóban, de a központi hatóságok irataiban is és sok ezernyi önmagában kevéssé jelentős, de összefüggéseiben fontossá váló politikai tényt tár elénk. Kezdve az országgyűlési választásoknak rendkívül pontos, sokszor a községekig lemenő statisztikájától, a választási előkészületeknek, különböző 227