Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - Dóka Klára: Levéltári anyag a népgazdaság szolgálatában / 21–27. o.

A korszerű vízügyi tervezés előfutára az 1895:48. te. volt, amely Kvassay Jenő elképzelései szerint az anyagi erőforrások minél gazdaságosabb kihasználása érdekében részletes programot adott a még szükséges folyószabályozásokról.

4 Bár a törvényjavaslat indokolásában szó volt az öntözésről, belvízlevezetésről is, a törvény ezek anyagi feltételeit nem biztosította. A törvényhozás a későbbiek során is foglalkozott a vízszabályozást érintő általános kérdésekkel. Az 1908:39. te. 25 éves programot adott a folyószabályozásokra, az 1929:3. te. pedig 15 évre tervezte meg a legfontosabb munkálatokat. A vízügyi tervezésben jelentős Sajó Elemér 1931-ben készült javaslata, amely „keretterveként, figyelembe véve a vízépítéssel kapcsolatos igényeket, irányelveket adott a vízügy egészének fejlesztéséről.

5 A folyószabályozáson kívül foglalkozott a belvízlevezetéssel, a Duna-Tisza csatorna szükségességével, a folyómedrek kotrásával, a vízerőhasznosítás kérdésével. Legfontosabb feladatnak az öntözés megszervezését és a vízrajzi szolgálat korszerűsítését tekintette. A felszabadulás után 1946-ban készült el a vízügyi szolgálat 30 éves terve. Ebben a hajóutak bővítését, kikötők építését, a vízerőhasznosítás fejlesztését irányozták elő. Tervbevették 300 ezer ha öntözését, 2 ezer község vezetékes vízellátását.

6 Az 1946-os terv már a vízgazdálkodás komplex fejlesztését tűzte ki célul, a munkák sorrendjét az adott gazdasági helyzettől téve függővé. 1953-ban került sor az egységes vízügyi szervezet létrehozására, amely kisebb-nagyobb változásokkal ma is működik. Az egységes szervezetben lehetőség nyüt a fejlődés további útját meghatározó általános tervek összeállítására. 1954-ben az összes népgazdasági ágazatok közül elsőként, a vízügy készítette el a távlati fejlesztési terv, az Országos Vízgazdálkodási Keretterv koncepcióját, amelynek alapján 1961-ben a 2001/1961. Korm. sz. határozat elrendelte a Keretterv részletes kidolgozását. A nagyszabású munka 1965-re fejeződött be. Az 1965 óta eltelt 15 év alatt igen sok változás következett be a vízgazdálkodás és általában a gazdasági élet területén, ami a Keretterv átdolgozását tette szükségessé. A feladat végrehajtását az Országos Vízügyi Hivatal a Vízgazdálkodási Intézet Keretterv Irodájára bízta. A Keretterv eredeti kidolgozásakor — az 1950-es évek végén — a munkába bevonták a vízügyi igazgatóságokat, amelyek saját területükről a rendelkezésre álló szakirodalom és az ott dolgozók személyes tapasztalatai alapján összegyűjtötték az utolsó 50—60 év történetére vonatkozó helyi adatokat. A jelenlegi átdolgozás során azonban szükségessé vált a vízgazdálkodási tevékenység kialakulásának és fejlődésének a helyi korlátozásoktól mentes, áttekinthető vizsgálata. A munka megkezdése előtt a Keretterv Iroda megkereste az Országos Vízügyi Levéltárat, a témával kapcsolatos levéltári kutatások megszervezése céljából. A Keretterv Iroda konkrét tematikát dolgozott ki. Ez a tematika nem történeti tárgyú munka megírását célozza, hanem felteszi azokat a kérdéseket, amelyek tisztázása szükséges a hosszú távú tervezés megalapozásához. A Levéltár e kérdések egy részét beépíti saját kutatási tervébe, ezen túlmenően azonban elvi és módszertani útmutatást kíván adni azon kutatóknak, akik a megjelölt iratanyagot áttekintik. A Keretterv Iroda így a levéltári anyag közvetlen gazdasági hasznosítására tett lépéseket. A feltett kérdésekre természetesen nem lehet minden esetben a levéltári forrá22