Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - Dóka Klára: Levéltári anyag a népgazdaság szolgálatában / 21–27. o.

sokból válaszolni, hanem esetenként statisztikák áttekintésére, a szakirodalom felhasználására vagy egészen más jellegű vizsgálatokra (pl. mérésekre) van szükség. A témák jórésze azonban a levéltári anyagban kutatható. A feltett kérdések 3 csoportra oszthatók: — a természeti tényezők vizsgálata — az emberi vonatkozások vizsgálata — az emberi beavatkozás társadalmi jogi kereteinek vizsgálata 1. Természeti tényezők

1 „A vízháztartás időjárási és éghajlati adottságai: az európai térség éghajlatában bekövetkezett évszázados változásokra utaló adatok és feljegyzések értékelése a Kárpát-medence vízháztartási adottságai szempontjából. A Duna-medence időjárásának és vízjárásának évszázados alakulására vonatkozó történelmi feljegyzések és közvetett adatok értékelő áttekintése (a rendszeres észlelések kezdetéig)." Az első kérdésre a levéltári forrásokból csak közvetett úton válaszolhatunk. Az időjárással kapcsolatos feljegyzések a rendszeres meteorológiai megfigyelések előtt esetlegesek.

8 A vízjárásról a 18. század végétől találunk levéltári anyagot a vármegyei törvényhatóságok irataiban, hiszen számunkra a tavaszi és á nyári árvíz, szárazság idején pedig az alacsony vízállás okozott gondot. Az általános térképezési munkák során a 19. század elején elkészült a folyók vízrajzi leírása, és ezekben a felmérések készítői részletesen beszámoltak a vízjárásról, a tapasztalt legnagyobb és legkisebb vízállásról is. (PL 1819. Bogovich Károly: Bodrog, 1824. Huszár Mátyás: Körös, 1833. Keczkés Károly: Rába.) Ezeket az iratokat az Országos Levéltár a Vízrajzi Intézet és a Vízi és Építészeti Főigazgatóság című fondjaiban őrzi.

9 „Erdőborítás és vízborítás: Az erdők kiterjedése, típusai és hasznosítása tekintetében feltárt adottságok és változások áttekintése tájanként és jellemző korszakonként. Az időszakosan és állandóan vízzel borított területek kiterjedése, típusaira és időbeli változásaira vonatkozó adatok és megalapozott következtetések összesítése és értékelése vízvidékenként és jellemző korszakonként. Erdő és vízborítás a nagyszabású lecsapolási munkák kezdetekor és az azt követő időszakokban." Az erdővel és vízzel borított területek nagyságának meghatározásához a szabályozás előtti korszakból az OL kamarai és helytartótanácsi térképanyaga elsődleges.

10 Alkalmanként találunk az egyes községek határáról, a folyók környékéről részletes felméréseket, amelyek számszerű adatokkal teljes áttekintést adnak, azonban az ország egész területéről így nem tudunk képet alkotni.

11 Fontosak a megyei levéltárakban őrzött térképek is, de ezek — az említett központi anyaghoz hasonlóan - nem azonos méretarányban készültek. Az egész ország vízzel és erdővel borított területeiről ad egységes képet a II. József-féle katonai felmérés, bár helyenként elnagyolt megoldásaival kevésbé pontos a kisebb területekre korlátozott megyei térképeknél. 23