Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Belitzky János: Miskolczy-Simon János (1880–1914) Nógrád megyei főlevéltárnok levelezése és kutatásai / 101–134. o.

s ugyancsak ilyen néven vitézkedtek a kuruc világban György és János, kik az 1711-iki nemesi összeírásban Rákóczi leghívebb emberei közt vannak felsorolva. Disznósy Gáspár 1686-ban Budavár ostromában vett részt a nógrádi felkelő nemesek közt. — (Lapszélen tintával: Ugyanő 1699-ben már Ebeczken lakik. - Kihúzva a nyomtatott szövegben: Ferenc pedig ugyanekkoriban szécsényi alkapitány volt.) — A család Hont megyéből származott. A Disznóssy név valószínűleg a hasonnevű községtől ragadt rájuk. — (Hont megyében régen virágzott is egy Disznóssy nevű előkelő család.) Az tény, hogy ősapjukat, az 1684-hen szereplő Disznóssy Gáspárnak atyját Györgyöt még Veresnek hívták,midőn a nemességet megszerezte. A czímerlevelet (másolata megvan Nógrád megye levéltárában 1815. jkv. 1941. sz. a.) I. Lipót király adományozta Kyss Mátyás és általa ennek sógora, Veres György részére, Pozsonyban, 1659. augusztus 17-én. A Hont megyei Korponán hirdették ki. — Ezzel igazolták nemességüket a későbbi Disznóssy utódok, kik ezt a ragadványnevet a 18-ik század első felében kezdték letenni, legkorábban az az ág, mely Kis-Zellőről Korponára, majd onnét részint Pest megyébe, részint a Nógrád megyei Horpácsra költözött (1760 táján). Ezen vagyonosabb ágazatból, mely az 1800-as évek óta a Sopron megyében lakó régi donációs Farádi Vörösök mintájára szintén a Farádi előnevet használja, idővel több tekintetes vármegyei tisztviselő, alispán, képviselő, kir. kamarás is származott. A család már a Rákóczi-kor idején is előkelő családokkal (Gedey, Tihanyi) állott rokonságban, amely családok, s a Budaváránál és Rákóczi alatt is vitézkedő*Disznóssyak Mikszáth Kálmánnak egyenesági elődei voltak. — Mikszáth „A két koldusdiák" című szép regényében foglalkozik a Farádi (szerinte ott Fáradi) Veresek képzeletbeli elődeivel, kik azonban a valóságban is nagyon megálltak a helyüket. — A Veresek címere ismeretlen..." Itt jegyzem meg, hogy Reiszig Ede az 1911. évi megyer monográfiában a Disznóssy, másként Veres családot, amelyből Mikszáth édesanyja származott, nem tekinti azonosnak a Horpácson is birtokos Veres családdal (595. és 627. p.). Ez utóbbi címerében szerepel „a fenyőfa felé felugró vadkecske", amire, mint saját címerére, Mikszáth is többször hivatkozott, Mikszáthné pedig az 1914. márc 19-i levelében (XI. sz.) említi. 41 Mikszáth Kálmán összes művei. Szerkesztik Bisztray Gyula és Király István. Budapest. A továbbiakban: Kritikai Kiadás. — Az innét kezdve közölt levelezés minden darabja a NmL i. h, II./l. Mikszáth-család csomójában található. 42 Hihetőleg Rubinyi Mózes, aki 1910-ben személyesen vitte el a ,JMikszáth Kálmán stílusa és nyelve" c. akkor megjelent terjedelmes munkáját. V. ö. Kritikai Kiadás, 26. k. Mikszáth Kálmán levelezése, III. k. 422. sz. levél. 43 Mikszáth Gyulára (1860-1941), Kálmán testvéröccsére nézve 1. Scheiber—Zsoldos i. m. 76. 1.10. jegyzet. — Mikszáth Gyula évtizedekig élt a Heves megyei Kápolnán és ott is halt meg. Kérésemre Dr. Bakó Ferenc ny. megyei múzeumigazgató volt szíves utána nézni, hogy az egri múzeum adattárában nem található-e valami a hagyatékából? — A válasz negatív volt. Fáradozásaiért ezúton is köszönetet mondok. A levél írója minden valószínűség szerint Mocsáry István ny. honvéd alezredes, A „Mikszáth László árulása" c. ballada fiktív voltával Nacsády József foglalkozott a Kritikai Kiadás 59. k. 293-296. lapján. 133