Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Belitzky János: Miskolczy-Simon János (1880–1914) Nógrád megyei főlevéltárnok levelezése és kutatásai / 101–134. o.

Pintér Sándor (1841-1915) Pap Gyula (1843-1931) mellett a palóc-kutatás nógrádi születésű kiváló művelői Mikszáth írói működése korában és mindmáig feltáratlan, hogy feldolgozásaik milyen mértékben hatottak az ő műveire. A családnév helyesen: Osztroska, A levélhez Osztroska Lajos egy családfa vázlatot is mellékelt ezen megjegyzéssel: „Vőm és lányom másodfokú unokatestvérek". A leány, Margit, a vő Mikszáth Miklós Gyula nevű fia. Osztroska Margit másik lánya Irén, akinek a férje Bán Ervin volt. Miskolczy-Simon egyedül csak Margitot tünteti fel az általa készített leszármazási táblázaton. — Az a Bán Béla főmérnök, aki a ScheiberZsoldos i. m. 75. p. 9. jegyzetében szerepel, Bán Ervin fia. Gajdács Pál másolta le Selmecen 1865-ben Mikszáth „Az én Gyuri bácsim" c. humoreszkjének a kéziratát és azt megőrizve, 1911. április 16-i számában meg is jelentette. L. „Az Újság" Kritikai Kiadás 27. kötetében. Elbeszélések. 1.1861-1873. Budapest, 1962. Rubinyi Mózes (1881-1965) -nekrológja a Kritikai Kiadás 31. k. 259-260. p. -itt jelzett műve: „Mikszáth Kálmán élete és művei. Budapest, én. (1916)." V. ö. Mikszáth 1870. ápr. 21-i levelében említett, saját maga által kreált „mikefalvi" előnévvel — 1. a 39. jegyzetet — ami igazolja a Szeleczky Andor által közöltek valóságát, a családi,hagyomány" meglétét. Miskolczy^Simon, Mikszáthné óhajának megfelelően, a kifogásolt részt átfogalmazta. Az eredeti szöveg, a gépelt kézirat 10. oldalán található és így hangzik: „Volt egy Mária nevű nővérük is, ki mint viruló szép hajadon 16 éves korában hunyt el 1867-ben. Menyasszonya volt Kaszner Lajos mérnöknek, ki akkoriban tagosítási felméréseket végzett a faluban, s eközben beleszeretett Mikszáth Máriába. Mikszáth János uramnak előnyére volt az ismeretség, mert — mint a fáma mondja — a kommasszáció után jóval nagyobb és jobb minőségű földje kerekedett ki a szklabonyai marmancsos határból. Közel 100 holdat tett ki a „skvarká"-ja, ami az ottani viszonyok közt nem megvetendő érték". A címerre nézve 1. a 40. jegyzet végén Reiszig Ede megállapítását. A leszármazási táblázat egy lapon foglal helyet és teljesen vázlatszerű, ceruzával írott. Jelentősége az, hogy támpontot nyújt — megfelelő kiegészítésekkel — egy papi eredetű honorácior család feudáliskori társadalmi helyzetének a megismeréséhez. A családfa nem tartalmazza az Osztroska Lajos által küldött adatok egy részét, sem a Mikszáth Gyula által 1914. március 9-i leveléhez (IX. sz.) mellékelt táblázat adatait. — Ezek közül figyelemre méltó, hogy Osztroska Andrásné, Mikszáth Krisztina Losoncon lakott. Fiuk, Lajos Vanyarcon, Lajos Irén nevű leánya, Bán Ervinné pedig Szegeden. Gyula testvére, a Pásztón lakó Mikszáth Miklós pedig bányafelügyelő volt. — Az I. Miklós és Blumlacher Júlia házasságából II. Miklós és II. Gyula születtek. Gyula Ilona nevű leánya Dr. Liptay Sándor felesége. Ezt a táblázatot Scheiber-Zsoldos im. 76. p. közli. — Mikszáth Kálmán és Mauks Hona fiainak 1961-ben élő leszármazottjait 1. a Kritikai Kiadás 24. k. 240. p. Levéltárosok Lapja, 1914.77—78. p. 134