Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Belitzky János: Miskolczy-Simon János (1880–1914) Nógrád megyei főlevéltárnok levelezése és kutatásai / 101–134. o.

Levelezéséből kitűnik, bár pontosan nem állapítható meg az összegszerűség, hogy elég jelentős kutatási díjakat, néha többszáz koronát is kapott megbízóitól, 33 NmL i. h. II./1. Csesznák család. 34 Szépirodalmi jellegű mű, de számos életrajzi vonatkozású és valóságtartalmú adattal: Illyés Gyula: Beatrice apródja. Regény. Budapest, 1979.127. p. 35 NmL i. h. II./l. Gödé család. — Az első eddig megtalált Miskolczy-Simon János vm. főlevéltárnok aláírással ellátott irat 1913. március 9-én kelt és egy 1813. évi Rakotytyai-féle okmány hitelesítési záradékában szerepel. A névhasználat királyi jóváhagyására nézve Boldizsár Kálmán fenti, 1912 április 16-án kelt levele nyújt olyan feltétélezési lehetőséget, hogy az nem sokkal az előtt került nyilvánosságra a hivatalos lapban. — A NmL megmaradt anyaga ennek megállapítására nem nyújt lehetőséget. 36 Mikszáth nógrádi birtoklására és építkezéseire Vendé Ernő i. m. 293. p. 37 A „Mikszáth és Balassagyarmat" c. többszáz oldalas, a salgótarjáni múzeum adattárában elhelyezett kéziratomban részletesen foglalkoztam a Mikszáth-jubileum helyi eseményeivel is. Valószínű, hogy több, a Nógrádi Hírlap hírrovatában levő, e tárgyra vonatkozó közlés is Miskolczy-Simon Jánostól eredhet. — Az 191 l-ben megjelent megyei monográfia általa írt fejezetében levő pontatlan közlést Mikszáth 1872. évi aljegyzői állásra történő jelölésével kapcsolatban az Irodalomtörténet 1975. évfolyamában, 790—799. p. „Újabb adatok Mikszáth Kálmán életéhez" c. dolgozatomban helyesbítettem. 38 Takáts Sándor: Emlékezés Mikszáth Kálmánra. A „Hangok a múltból". Budapest, én. c. kötetben, 405-406. p. 39 Mikszáth Kálmán az 1870. április 21-én Dr. Mikszáth Jánoshoz írt levelében - 1. Scheiber Sándor — Zsoldos Jenő: Kiadatlan Mikszáth-levelek az Országos Széchényi Könyvtárban. Budapest 1969. 13. p. és a 76. p. 9.sz.,a 77. p. 21. sz. jegyzete — azt írta, hogy 1866-ban, az érettségi bizonyítványában Brezsnyik János igazgató ajánlatára, de az ő beleegyezésével került be a neve elé a „nobilis" szó. Előnevet is választott magának, ez a „mikefalvi". —Mikszáth tehát tudta,hogy apai részről, tehát közjogilag nem nemesi származású. 40 Simon János: „Mikszáth származása" c. a Nógrádi Hírlap. 1912. febr. 11-i számában közölt cikkében — hivatkozva a budapesti Egyetértés 1910. június 24-i számában már e tárgyról közöltekre — foglalkozott Mikszáth édesanyja családjának történetével. — A Nógrádi Hírlap cikke megtalálható a NmL i. h. II./l. Mikszáth család csomójában is, mégpedig Simon János betoldásaival és kiigazításaival. Az irodalomtörténészek által is kevésbé ismert cikk legfontosabb, szerzője kutatásaira is jellemző részét ideiktatom, kettős zárójelbe téve az ő utólagos megjegyzéseit: ,A nemes Veres család, melyből Mikszáth Kálmán édesanyja származott mintegy száz éve ugyan már egyszerűbb sorban élt Ebeczken, azonban számos vagyonosabb ágazatban is virágzott. Ezekből időnkint tekintélyes állású férfiak is születtek. Az 1841. évi összeírásban Veres Gáspár, István és János vannak felvéve mint ebeczki lakosok. A 18-ik században rendszerint ,J3isznóssy, másképpen Veres" családnéven szerepelnek, pl. István ebeczki birtokos 1763-ban (Processus terminati 1763, 1593. jelzet). 1721-ben és 1763ban is „Vörös antea Disznóssy" néven említtetnek, mint előbb kiszelői, majd ebeczki lakosok. 1722-ben Kis-Zelőn (ma Alsózellő) csupán Disznóssy néven fordulnak elő 132