Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Bálint Ferenc: Három Békés megyei város nemzeti bizottságainak működése / 7–16. o.

; Bálint Ferenc HÁROM BÉKÉS MEGYEI VÁROS NEMZETI BIZOTTSÁGAINAK MŰKÖDÉSE Miután 1944. szeptember 23-án a Szovjetunió Vörös Hadserege Battonyánál megkezdte hazánk felszabadítását, 1944 októberének első napjaiban Arad—Temesvár térségében elfoglalt készenléti állásaiból október 6-án hajnalban indult meg a II. Ukrán Front gépesített csapatainak nagy erejű támadása. Reggel 6—7 óra között felszabadították Gyula városát és környékét, a délelőtt folyamán Békéscsabát, majd meg nem szűnő lendülettel a kora délutáni órákban Orosházát is elérték és jóformán egyetlen nap leforgása alatt egész Békés megyét felszabadították. Gyors támadásukat a szovjet csapatok megállás nélkül tovább folytatták Debrecen és Szolnok irányába.

1 A felszabadulás váratlanul érte a három város lakosságát, mert bár az előjelekből — a szeptember 20-a óta a román határon keresztül történő partizán beütésekből és a kiszivárgó katonai hírekből erre számítani lehetett — senki sem gondolt arra, hogy ez ilyen gyorsan bekövetkezik. Gyula városának, az akkori megyeszékhelynek, a közigazgatási kiürítése szeptember utolsó hetében megtörtént, a megye és a város főtisztviselői a megye legnyugatibb községébe Szarvasra tették át székhelyüket, sorsukra hagyták alakosságot és várták a bekövetkezendőket. A tisztviselők közül főleg a vezető állásúak távoztak él és a kisebb beosztásúak nagyobb része nem tett eleget a kiürítési parancsnak, annak ellenére, hogy ez állásvesztést vont maga után.

2 A bevonuló szovjet csapatókat mindhárom városban a munkásság és az értelmiség baloldali érzelmű képviselői fogadták és a városok ideiglenes vezetői is ezek közül kerültek ki. A vezetőket a szovjet városparancsnokok jelölték ki, akik hangsúlyozták, hogy a Vörös Hadsereg az ország területére nem mint ellenség, hanem mint felszabadító lépett. Utasították a városok vezetőit, indítsák meg azonnal a közigazgatást és a városok élete változatlanul menjen a maga rendjében. Az élet megindításában mindhárom városban a kommunista pártszervezetek jártak az élen, melyek Békéscsabán már október 8-án, Orosházán 14-én és Gyulán 15-én megalakultak.

3 A megalakult ideiglenes városi közigazgatási apparátusnak más-más volt a jellege mindegyik felszabadult városban. Gyulán egy mérnök és három baloldali érzelmű ügyvéd került a város élére vezető beosztásban. Felismerték azt, hogy a város érdeke a jól működő közigazgatás mielőbbi megteremtése, ezért azonnal beállították helyükre azokat a politikailag nem kompromittált városi tisztviselőket, akik a kiürítési parancs ellenére a városban maradtak. Erre az igazgatásban járatos apparátusra feltétlenül szükség volt, mert a városra nagy feladatok vártak. Ilyen volt egy 14 ezer fős szovjet hadikórház kisegítő 7