Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Bálint Ferenc: Három Békés megyei város nemzeti bizottságainak működése / 7–16. o.

munkaerőkkel való ellátása, a szükséges dologi feltételek biztosítása és a szovjet katonai termény és vágóállat utánpótlásnál Való közreműködés is, mert Gyula hosszú hónapokig ezeknek a katonai szempontból fontos feladatoknak egyik bázisa volt.

4 ^ Békéscsabán a felszabadulást követő harmadik napon összegyűltek a városházán az ipari és földmunkásság, az iparosság, parasztság és értelmiség képviselői és megalakították az un. ideiglenes városi vezetőtanácsot.

5 A tanács elnökévé Kiszely Andrást a helyi munkásság egyik vezetőjét, tagjaivá pedig a munkásság, parasztság és értelmiség jelenlevő 15 képviselőjét választották meg. A tagok között volt dr. Gyöngyösi János, később az Ideiglenes Nemzeti Kormány külügyminisztere és Szobek András későbbi Békés megyei főispán. Ez a tanács gyakorolta a régi városi képviselőtestület jogkörét 1945. február 17-ig, amikor is helyébe az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945. számú rendelete alapján megválasztott új városi képviselőtestület lépett. Az „ideiglenes vezetőtanács" már első ülésén intézkedett a városi közigazgatás megindításáról és a régi kistisztviselőket szolgálati helyükön meghagyva, új osztályvezetőket választott. Ez az ideiglenes vezetőtanács 1944. október havában mindennap, novembertől kezdve hetenként ülésezett s nemcsak városi igazgatási és gazdasági ügyekben intézkedett, hanem politikai vonatkozású kérdésekben is állást foglalt és jegyzőkönyvei lényegében ugyanolyan munkát tükröznek, mint amilyen feladatok megoldásával foglalkozik az 1944. december 15-én megalakult városi Nemzeti Bizottság. így például a Szálasi-féle hatalomátvétel alkalmával röpirat kiadását határozta el Budapest és a Dunántúl népe számára, valamint a németek mellett harcoló honvédek részére, melyben a felszabadult város helyzetét ismerteti. A szovjet városparancsnok hozzájárult a röpirat kiadásához és elvállalta a terjesztését is a szovjet hadsereg megfelelő szervei útján. Ugyancsak határozatban bélyegezte meg az ideiglenes vezetőtanács Szálasi és bandájának hazaáruló tevékenységét is.

6 Orosházán a közigazgatási ügyek intézésére és a város életének megindítására 1944. november 1-én ült össze egy tanács, mely a MKP és SZDP kiküldött megbízottjaiból és a régi városi képviselőtestület egyes meghívott tagjaiból állott. A politikai vonatkozású ügyek intézésére egy szűkebb - magát Pártközi Blokknak nevező- testület is alakult amelynek ülésein 3 MKP, 3 SZDP és 2 FKGP tag vett részt. Ennek a testületnek is megmaradt néhány jegyzőkönyve, melyben működése elég jól tükröződik. így december 4-i ülésén Keresztes Mihály az MKP titkára indítványozta, hogy a rémhírterjesztés megakadályozása céljából azonnal távolítsák el a közhivatalokból a volt nyilas és imrédysta párti tisztviselőket. Elrendelte a Pártközi Blokk napközi otthon felállítását, hogy a munkásnők nyugodtan mehessenek munkahelyükre. Intézkedett az iskolai tanítás beindításáról és azonnali hatállyal beszüntette a Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer alkalmazását.

7 A Pártközi Blokk december 30-án már mint nemzeti bizottság szólítja fel Orosháza lakosságát, hogy gyűljön össze ünnepi népgyűlésre, melyen információt kap a politikai helyzetről s egyben kinyilvánítja támogatását a megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány iránt. A három város nemzeti bizottságai különböző időpontban alakultak meg. A gyulai 1944. december 17-én, a békéscsabai december 15-én, az orosházi pedig 1945. január 7-én.

8 «