Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Farkas Gábor: A Fejér Megyei Levéltár a felszabadulás idején / 41–52. o.

Esztérházy, a pusztaegresi Esztérházy, Zichy, a sárkeresztúri Károlyi, a sárszentágotai Vallásalap, a sárszentmihályi Szterényi, Kozma (sárpentelei Széchenyi) a sárszentmiklósi Jurcsek (Jurcsek Béla szélsőjobboldali politikus), a seregélyesi Hadik (Hadik János gróf) a zichyújfalui Zichy, a soponyai Zichy, a Tógazdaság, a Gerlóczy, szabadbattyáni Wüntscher (Wüntscher Frigyes, a Hangya vezérigazgatója), ja szolgaegyházi, a velencei közbirtokosság, a velencei Weinckheim, a Beck, a Gschwindt rt, a verebi Velics, a vértesboglári Esztérházy, a zámolyi Merán uradalmak és gazdaságok irattárai teljesen elpusztultak. Az ipari vállalatok közül a Felmayer Kékfestő Gyár, a székesfehérvári bőrgyárak anyagát megmentették, de a szolgaegyházi szesz- és gliceringyár, az ercsi cukorgyár, a móri pusztavámi kőszénbánya irataiból csak töredék, és nem is a legfontosabb rész maradt fenn. A hadiüzemek: Vadásztölténygyár, Danuvia, Alumínium gyár, a bauxitbányák irataiból levéltári megőrzésre semmi nem került. Ezek részvénytársasági alapon működő gyárak, bányák voltak, melyek a fővárosban rendelkeztek központi irányítással. Az üzemek felszabadulás előtti történetére vonatkozó adatokat jórészt a jelzett üzemek vezérigazgatósági anyagában, illetve a pénzintézeti iratokban meg lehet találni. Fejér megye a felszabadulásig mezőgazdasági terület, amelyen (1941-ben is 61%-ban) a 100 kat. holdnál nagyobb birtokok túlsúlyban vannak. Ezért érezzük hiányát ma a mezőgazdasági üzemek iratainak, mert ezekben olyan gazdag adathordozók vesztek el, melyeket pótolni a közigazgatás, az állami hivatalok, a sajtó s a könyvészeti anyagokból lehetetlen. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a közigazgatás iratai is hiányosak. Elsődleges adathordozóknak tekinthető községi feudáliskori iratok még a háború első éveiben, a polgári közigazgatás iratai pedig 1944—1945 fordulóján, 1945 tavaszán rongálódtak meg, illetve pusztultak el nagy részben. A polgári kori Fejér vármegye 100 községből állott, s ennek az 1945 előtti iratai alig 20 ifm-t tesznek ki. (Az 1945-1950 között keletkezett községi iratok selejtezetlenül mintegy 70 ifm terjedelműek.) A kultuszkormányzat arra törekedett, hogy az egyes megyék, városok maguk is gyűjtsenek be veszélyeztetett iratokat, vegyenek át könyvtárat, műkincseket. 1946. február 23-án Székesfehérváron a közgyűjtemények országos felügyelőjének jelenléte alatt szakértői bizottság alakult a veszélyeztetett magánlevéltárak, magánkönyvtárak és múzeumi értéket képviselő gyűjtemények, műkincsek megmentésére. Ennek tagja lett a megye és a város két főjegyzője és két főlevéltárnoka is. A bizottságnak joga volt Fejér vármegye és Székesfehérvár thj. város területén zár alá vonni minden magángyűjteményt, élére gondnokot állítani, aki a biztonságos megőrzésen túl a rendezést is el tudja végezni.

20 A kormány és helyi rendelkezések ellenére a közgyűjtemények gyarapítása — a magánlevéltárak és könyvtárak anyagából - elég nehézkesen történt. A móri Széchen kastély könyvtárát még 1945. október 22-én el akarták szállítani az Országos Széchenyi Könyvtárba. A 3730 db-ból álló — nemzeti értéket képviselő —könyveket azonban az elöljáróság hónapokig nem tudta megszerezni, mivel a Széchen kastély katonai célokat szolgált. A könyvek a Széchen birtok felosztásával nem kerültek állami tulajdonba, mert az 1600 katholdas uradalmat nem elkobzás, hanem megváltás útján juttatták a földalapba. Széchen Miklós és felesége Móron a harcok végén életüket vesztették: gyermekeiknek, Miklósnak és Alice-nek Összesen 20 kat. hold szőlőt vissza is adott a községi Földigénylő Bizottság,

21 így a kastély - és annak berendezése is — elvileg Esztérházy Andrásnak, a kiskorúak gondnokának 49