Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - ADATTÁR - Prokopp Gyula: Palásthy Mihály és Gábor az egri törökök börtönében / 481–489. o.

Pro kopp Gyula PALÁSTHY MIHÁLY ÉS GÁBOR AZ EGRI TÖRÖKÖK BÖRTÖNÉBEN 1647. július 17-én erősítette meg II. Ferdinánd király az előző évben Pozsonyban tartott országgyűlés végzéseit, melyek közül a 25. törvénycikk rendkívüli adót vetett ki a török elleni védekezés céljára. Elrendelte ugyanis, hogy a következő két esztendőben portánként és évenként 5 magyar forint adót kell fizetni a végvidék támogatására és a végvári katonaság fizetésére (pro subsidio dictorum confiniorum militumque confiniariorum exolutione). Elrendelte továbbá azt is, hogy ezt az adót nemcsak a jobbágyoknak, hanem a földesuraknak is fizetniök kell, mégpedig anélkül, hogy átháríthatnák azt jobbágyaikra. Kimondta végül, hogy ezt az adót a porták új összeírása alapján (a singulis portis noviter connumerandis) kell kivetni.

1 Hont vármegye közgyűlése az akkor még Hont megyéhez tartozott kishonti kerület

2 portáinak összeírására a Korponán lakó Palásthy Mihályt

3 küldötte ki. Palásthy magával vitte útjára Gábor nevű fiát is. Ennek a kiküldetésnek alkalmával történt, hogy mindkét Palásthy az egri törökök fogságába esett. Elfogatásuknak sem helyét és napját, sem egyéb körülményeit nem ismerjük. Palásthy Mihálynak Egerben, 1648. február 16-án kelt leveléből — amely a legkorábbi az alább közlendő levelek között — arról értesülünk, hogy Gábornak már sikerült kiszabadulnia a rabságból, sőt egy idő óta már Mihály kiszabadítása érdekében is alkudozás folyt. Ez arra mutat, hogy jóval 1648. februárja előtt kerülhettek fogságba, sőt inkább az 1647. év végén. Valószínűtlen ugyanis, hogy Palásthy Mihály a tél legkeményebb hónapjaiban indult útra. Ezenfelül az alkudozás elindításához is időre volt szükség. Nem ismerjük Gábor szabadulásának körülményeit sem. Valószínűleg annak köszönhette szabadulását, hogy ígéretet tett a török által követelt váltságdíj előteremtésére, ennek megtörténtéig pedig Mihály kezesként maradt Egerben. Palásthy Mihálynak az egri fogságból írt hat levele maradt reánk. Az első a már említett 1648. február 16-i levél, amelyet a Rimaszombaton lakó Salamon Balázsnak írt. A második március 30-án kelt és Palásthy Gábornak szól. A harmadik levél címzettje Szelényi János hontmegyei alispán

4

, szintén 1648. március 30-ról. A negyedik levélnek nincs címzése, sem keltezése. Az ötödik levél Palásthy Demeternek szól,

5 kelet nélkül. A hatodik levélből a címzésen és keltezésen felül még az aláírás is hiányzik, de az írás azonos a többi levél írásával, a tartalom pedig összefügg a többi levél tartalmával. A levelek papirosa több helyen szakadozott, néhol szétmállott, másutt pedig az írás halványult el és vált olvashatatlanná. Ezeket a helyeket kipontoztuk, egyébként betűhíven közöljük a leveleket. 481