Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - ADATTÁR - Körmendy József: A veszprémi püspöki és káptalani levéltár Mohács-előtti oklevelei / 463–480. o.

Körmendy József A VESZPRÉMI PÜSPÖKI ÉS KÁPTALANI LEVÉLTÁR MOHÁCS-ELŐTTI OKLEVELEI A püspöki levéltár a püspökséggel egyidős, melynek alapítása a legújabb kutatások szerint 990—997 közötti időre esik.

1 Kezdetben a püspöki és káptalani okleveleket közösen őrizték. Amikor a püspökség és a káptalan a 14. században birtokjogilag különvált, külön kezelték mindkét jogi személy okiratait, de ugyanazon helyen, a székesegyház déli sekrestyéje feletti helyiségekben őrizték.

2 A levéltárak középkori történetéről tudjuk, hogy először Csák Péter nádor hadai dúlták fel 1276-ban a várat és a székesegyházat.

3 Ugyanekkor sok oklevél is megsemmisült, vagy megrongálódott. Nagy Lajos király idejében, 1381-ben, a levéltár egy része leégett. A török közeledésének hírére a püspöki levéltárat Sümegre, a káptalanit pedig Sopronba szállították.

4 így a középkori oklevelek zöme megmaradt. Volkra Ottó Ker. János gr. püspök (1710—1720) az újabb török veszély idején a győri káptalani levéltárba helyezett el püspöki és káptalani birtokügyi iratokat, melyek ott elégtek.

5 A püspöki levéltárat Padányi Bíró Márton püspök (1745—1762) telepítette vissza Sümegről Veszprémbe, és a püspöki palotában helyezte el.

6 1777-ben az egyházmegye megosztásakor az új egyházmegyék — a székesfehérvári és szombathelyi — az őket illető okmányok legnagyobb részét megkapták. A levéltár visszamaradt anyagát az 1830-as években rendezték.

7 Ennek munkálata főleg Huszár György levéltáros (1833-1841) nevéhez fűződik.

8 A püspöki levéltárban külön egységet alkot az ún. „Koller-levéltár". Nevét a püspöki palotát építő Nagymányai Koller Ignác püspöktől (1762—1773) kapta, aki reprezentatív termet bocsátott a könyvtár és levéltár elhelyezésére. A „Koller-levéltár" anyagának túlnyomó része Koller püspökségével kapcsolatos, de ide tartozott elődeinek és utódainak több fontos irata is. Elenchusa 1833-ban készült. A „Koller-levéltár''-ban őrizték a püspökség legrégibb okleveleit 1895-ig. Ezek között 653 Mohács-előtti oklevél van. Hornig Károly br. püspök (1888—1917) az egységes kezelés végett 1895-ben ezt az értékes anyagot a káptalani levéltárba helyezte örökös letétként, amelynek mutatója: „Elenchus [IV.] Litteralium ínstrumentorum Iura Episcopatus Veszprimiensis tangentium, et in privato V. Capituli Cathedralis Ecclesiae Veszprimiensis Conservatoris reperibilium." A „Koller-levéltár"-ban csak egyetlen középkori oklevél maradt: Boros Balázs zágrábi kanonok végrendelete 1472-ből.

9 A veszprémi püspökség levéltárának első jegyzékét Borsa Iván közölte a Levéltári Közleményekben (1942-1945. évf., 384-388. p.) amely 101 oklevelet tartalmaz az 463