Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - ADATTÁR - Körmendy József: A veszprémi püspöki és káptalani levéltár Mohács-előtti oklevelei / 463–480. o.

1352. évből. — A legutóbbi rendezés során előkerült egy újabb oklevéljegyzék is: „Elen­chus litterarum Episcopi Wesprimiensi? in Capsa sub littera A36, B:88, C:54, D:51, E:49, F:63, G:69, H:123, 1:71, K:70, L:55, M:54. Összesen 783 oklevelet tartalmaz, melyből négy (4) kivételével [D:1552, 1557, E:1551, H:1631] mind Mohács-előtti. Ez az oklevél­jegyzék valószínűleg azonos a Sümegen őrzött püspöki oklevelek jegyzékével. A jelenlegi okievekkel való azonosítása külön tanulmány tárgya lehetne. A káptalani levéltár újkori története a 17. sz. első felében kezdődik, amikor a Veszp­rémi Egyházmegye jelentékeny része felszabadult a török hódoltság alól. Id. Sennyei István püspök (1628-1630) rövid ideig tartó kormányzása alatt visszaállítja a közel 100 éve szünetelő székeskáptalant. A káptalani levéltár anyagát Sopronból visszahozták, és ismét a székesegyházi sekrestye emeletén kapott helyet. 10 A káptalan 1635-ben folytatta a középkori hiteleshelyi működését, amely a 17—18. században kiterjedt az egyházmegye egész területére: Veszprém, Zala és Somogy vármegyékre. A hiteleshelyi levéltár első katalógusa 1816-ban készült. 11 Az oklevelek száma 6000, melyek közül 222 Mohács-előt­ti. 12 Ez az anyag 1972-ben a Veszprémi Megyei Levéjiír gondozásába került. 13 A káptalani magánlevéltár jelenleg is használatbal levő elenchusa 1781-ben készült: „Elenchus (II) Archivi Privati V. Capituli Cathedráis Ecclesiae Weszprimiensis. Anno 1781." Ez betűrendben hozza a káptalani birtokokat a vonatkozatos oklevelekkel. — En­nek az anyagnak modern rendezését a káptalan felkérésére dr. Lukcsics József püspöki könyvtáros végezte 1903-ban. A rendezés lényege: mindegyik oklevél másolataival együtt külön borítékba került, és jelzetet kapott. Pl. Vk. m. lt. 1079. Paloznak 2., Vp. lt. 1216. Epp.: lus coroiiandi reginas 1. 14 A káptalani levéltár a székesegyház átépítése miatt 1908 után különböző kanonold házakban (Aggpcp?k-házc, Körmendy-ház, Dubniczay-ház) kapott ideiglenes otthont. Végül 197^-ben a v. ferences kolostorban nyert végleges elhelyezést. Erre nagyon szükség volt, mert az ideiglenes tároló helyiségek jobbára nedvesek voltak, és az oklevelek pusztu­lása meggyorsult Ezt a folyamatot igyekezett megállítani dr. Kredics László levéltáros (196' 7 1972), amikor a Levéltári Igczgctóság segítségével az Országos Levéltár restaurátor műhelyében a két levéltár anyagából közel 1000 oklevelet restauráltatott és konzer­vált c + ott 15 A restauráláskor azonban a pergamen oklevelek sokat veszítenek eredeti rugalmas­ságukból, ezért csak indokolt esetben ajánlatos ezen külső beavatkozáshoz folyamodni. Tény azonban, hogy a restaurálás sok értéket megment a pusztulástól, vagy jelentékenyen lassítja a folyamatot. Köszönet és hála, mind a Kulturális Minisztérium Levéltári Igazgató­ságának, mind az Országos Levéltár iesíauráto A részlegének az anyagi támogatásért és a lelki­ismeretes munkáért. — A középkori okleveleket és a foniosabb későbbi okmányokat hor­gonyzott dobozokban hagyományos módon, a resiauráltakat pedig terített alakban fiókos szekrényekben őiizzük. Mindegyik dobozhoz (ladula) ugyanazon számú fiók . artozik. Az Országos Levéltár évtizedek óta végzi az egyházi levéltárak anyagának mikrofilme­zését. A idányok pótlására a Levűtári Igazgatóság közvetítésével az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ útján kérést intézett az egyházi levéltárak vezetőihez, hogy készít­sük el a levéltárainkban található Mohács-előtti oklevelek jegyzékét. Ezzel Veszprémben 1979-ben végeztünk. 16 464

Next

/
Oldalképek
Tartalom