Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - ADATTÁR - Kormos László: Ráday Pál és a tiszántúliak / 437–461. o.

2. a vallásügyi Bizottságban, a tiszántúli reformátusok érdekében végzett munkájának kiemelkedő részletei, és 3. az I. Carolina Resolutióval szemben folytatott harca, mely élete alkonyán — tiszántúli vonatkozásban is — megkeserítette. RÁDAY PÁL ÉS A MAGYAR REFORMÁTUSOK KÜZDELMÉNEK, VALAMINT AZ EGYETEMES FŐGONDNOKI HIVATAL KÉRDÉSÉNEK TISZÁNTÚLI ÖSSZEFÜGGÉSEI A Rákóczi-szabadságharc idején Ráday Pál neve a Tiszántúlon II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején vált ismertté a reformátusok között. Mint fejedelmi kancelláriai igazgató, majd erdélyi kancellár mindenkor képviselte a protestánsok személyi, közösségi, valamint vallásügyi érdekeit. Debreceni Ember Pál — aki vallásos világnézetére nagy hatással volt - 1705. január 15-én már kérhette tőle a háborús események között széthordott könyvei visszaszerzéséhez a támogatását.

8 Debrecen városa neki köszönhette a törökkel való kereskedésre szolgáló megbízatását s 1707. március 18-án tőle remélt segítséget egy török kereskedő ügyében. Benderi követsége idején két tiszántúli asszonynak a tatár fogságból való kiszabadítása érdekében közbenjárt a törököknél.

9 Dobozi István debreceni bíró - a szabadságharc egyik fegyvervásárlója — terhes adóssága elrendezésében ugyancsak ő volt egyik felmentését munkáló tanú. A protestánsok vallásügyének támogatását jelzi az az oklevél, melyet 1707. május 17-én Ráday Pál és Aszalay Ferenc látott el hitelesítő aláírással.

10 Úgy látszik ebből, hogy már a szabadságharc alatt Vay Ádám mellett Ráday Pál volt II. Rákóczi Ferenc vallásügyi rendelkezéseinek inspirálója s Aszalay Ferenccel együtt ő nyerte meg a fejedelmet a Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi György által elismert vallásszabadsági jogokat szentesítő oklevél kiadására. Ráday az állam és az egyház közti jó viszony puritán eszmei meggondolásából a vallásfelekezetek közötti egyenjogúság biztosításán fáradozott. Ennek köszönhető, hogy a rekatolizációs törekvéseket a katolikus klérus minden ellenállásával szemben a Tiszántúlon sikerült a szatmári békekötés alkalmával megakadályozni és utána a Tiszántúlon válhatott a reformátusság számára legreálisabb célkitűzéssé a bécsi (1606), a nikolsburgi (1621) és a linzi (1645) béke protestáns vallásszabadságra vonatkozó cikkeinek védelme. A tiszántúliaknak a Rákóczi-szabadságharc alatti megerősödésük biztonságot adott. A szatmári békekötéskor a vallásügyi pont felvétele elől ezért nem térhetett ki a királyi udvar s Ráday Pálnak ez annyiban köszönhető, hogy 1711. április 14-én Pálffy János császári tábornaggyal történt — a békekötést előkészítő — debreceni tárgyaláson sikerült a protestánsok érdekében kedvező ígéretet kieszközöli, s azokat a békekötés pontjai közé felvenni. Ráday Pál vallásügyi harcában a békepontokhoz való ingathatatlan és jogi alapokon nyugvó ragaszkodása állandó erőforrás volt. 438