Levéltári Szemle, 30. (1980)
Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - FIGYELŐ - Dávid Géza: A török levéltárak helyzete és gondjai / 429–435. o.
Az Ajaszófíában sorsukra hagyott iratok Az első világháború előtt az Ajaszófía oldalgalériáiban milliószámra álltak a rothadásnak indult iratok. A német császár látogatásakor megejtett nagytakarítás során ezeket, úgy ahogy voltak, pincékbe hordták le. Ebből az anyagból mindössze 1 OOOládányit lehetett 1930-ban a Miniszterelnökségi Levéltár Főigazgatóságára átszállítani. Ugyancsak az első világháború során az Ajaszófíában, a Pénzügyminisztériumhoz tartozó épületekben és a Topkapi Szarajiban levő defterek közül a Magas Eladási Bizottság tudtával sokat potom áron élelmes könyvkereskedőknek adtak el. A köztársaság kikiáltása után sem javult meg a levéltárak helyzete. 1931-ben Bulgáriának adtak el török iratokat használt papír áron és bálákba csomagolva. A 160 részből álló szállítmányból a csomagolás során néhány szétszóródott, és az éppen arra járó M. Cevdet és I. H. Konyab megállapította, hogy azok nagyon értékes iratok. Rögtön cikkeket írtak a napilapokba, s ezek hatására a szállítást leállították, a már elküldött anyagot pedig diplomáciai úton visszakérték. De sajnos a bulgárok jobban ráéreztek azok fontosságára, osztrák szakértőket hívtak, az iratokat átnézették, s a legbecsesebbeket megtartották saját könyvtáraik és levéltáraik számára. Egy másik hányadukat — a korabeli sajtóhírek szerint — 40 000 000 léváért eladták a Vatikánnak. A megmaradt részt két év múlva visszaküldték. A külföldre került iratok 200 bálában tértek vissza. Az ott maradtakat a bolgárok hamarosan osztályoztak, cédulázták, majd katalógusait elkészítve a világ tudományos köreinek használatára bocsátották. Katonai iratok megsemmisülése a köztársaság korában A Bayazit városrészben, az egyetem központi épülete mögötti kertben levő Bekir Aga kaszárnyában 1 500 láda irat volt. Ezeket egy iskola kertjében égették el, s ez a munkálat minden igyekezet ellenére 10 napig tartott (1933). Bár velük tudományos szempontból eladdig senki néni foglalkozott, de a korabeli szakértők szerint nagyon jelentős források lehettek. Az Igazságügyi Palota tűzvésze Az isztambuli Igazságügyi Palota az Ajaszófía mögött állt, és milliószám voltak helyiségeiben és pincéiben (le sem lakatolt ajtók mögött) az Oszmán Birodalom korára vonatkozó, csak egy szikrára váró iratok. 1934-ben aztán egyszer csak kigyulladtak, egyetlenegy sem menekült meg belőlük. A levéltárak elhanyagolása Az 1930-as években divatos elképzelések szerint a világ kultúráját a törökök hozták létre. Törökök voltak az akkádok, lidek, frígek, hettiták, etruszkok. Ezért ezek kutatása is a törökökre hárult. Komoly pénzeket fordított ezidőtájt a kormány az ókori emlékek 433