Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - FIGYELŐ - Dávid Géza: A török levéltárak helyzete és gondjai / 429–435. o.

miságát visszanyerő európai, ázsiai és afrikai országok török kori gazdasági, társadalmi, kulturális, közigazgatási stb. helyzetére milliószám maradtak fenn források. Szinte min­den évben érkeznek tudósok az adott országokból kutatómunkára. b) Török egyetemi oktatók és hallgatók, csakúgy mint más helyi és külföldi kutatók számos művet publikáltak a Miniszterelnökségi Levéltár anyagára támaszkodva. c) Bizonyos területi viták (pl. falvak közti puszta- és legelőhasználati, illetve határviták) esetén a levéltárban található bejegyzések alapján lehet dönteni. d) Az Oszmán Birodalom régi területén ma mintegy 20 állam van, időnként ezek is a levéltárhoz fordulnak területi vitáik alkalmával. e) Minden török állampolgár — amennyiben tud oszmán-törökül (tehát el tudja olvasni az arab írást) - engedélyt kap a megjelölt téma kutatására. A külföldiek diplomáciai úton adhatják be kérésüket. A levéltárakban dolgozók nehézségei A kutatótermekben dolgozó külföldiek és dokton disszertációt vagy egyetemi szakdol­gozatot készítő török személyek — a rendelkezésükre álló idő rövidsége miatt — megle­hetős nehézségekkel néznek szembe a nyugati országok modern levéltáraiban munkálko­dókhoz képest. Ennek főbb okai: a) Az anyag rendkívül nehezen olvasható, hisz nemcsak az írásmód sokféle, de a nyel­vezet is lényegesen különbözik a maitól. Ezért igen sokoldalú paleográfiai ismeretekre van szükség. b) Az összes iratból csupán 50—55 mühimme defterről (= a szultáni tanácsjegyzőkönyvei), az Ali Emiri Gyűjtemény párszáz iratáról és a sikájet defterekről (= panaszokkal kapcsolatos határozatok jegyzőkönyve) készült betűrendes mutató, a többi fondnak csak egyszerű katalógusa van. Növelni kellene annak a csoportnak a létszámát is, amelyik a rendezésre váró több milliónyi egyedi iratnak a kutatás számára hozzáférhetővé tételén dolgozik. c) A betűrendes mutató nélküli katalógusokon kívül az Ibnülemin és a Cevdet féle rendezés jegyzékei nem időrendi sorrendet követnek. d) A 180 000-nél több iratot tartalmazó Ali Emiri féle sorozatban nincs szoros krono­lógiai rend, csak az egyes szultánok uralkodásának idejéből származók kerültek külön iratcsomó csoportokba. ( Ha.pl . valaki a III. Szelim kori reformtörekvések sikertelenségé­nek okait firtatja, és ennek kapcsán Kösze Musza pasára vonatkozó dokumentumokat keres, kénytelen előszőj egyenként átolvasni a líí. Szelim és IV. Musztafa korából való több mint 25 000 irat jegyzékben" kivonatait, mivel e fondnak sem időrendi, sem betű­rendes mutatója nincs.) e) A kialakított fondok egy része nem természetes, hanem mesterséges. (Pl. ha valaki a Katonai Egészségügyi Akadémia felállításával kapcsolatos iratokat keres, annak át kell néznie Ibnülemin téma szerinti rendezésében a katonai és pénzügyi jegyzék mintegy 20 000-nyi, a Cevdet féle osztályozásból pedig a katonai, egészségügyi, közszolgáltatási és oktatási listák 68 000-nyi regesztáját.) A lényeg tehát az, hogy a kutatók csak katalógusböngészéssel heteket, hónapokat veszítenek, míg egy betűrendes mutató egy óra alatt átnézhető lenne. Ezt hallva az ember­430

Next

/
Oldalképek
Tartalom