Levéltári Szemle, 30. (1980)
Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - FIGYELŐ - Dávid Géza: A török levéltárak helyzete és gondjai / 429–435. o.
miságát visszanyerő európai, ázsiai és afrikai országok török kori gazdasági, társadalmi, kulturális, közigazgatási stb. helyzetére milliószám maradtak fenn források. Szinte minden évben érkeznek tudósok az adott országokból kutatómunkára. b) Török egyetemi oktatók és hallgatók, csakúgy mint más helyi és külföldi kutatók számos művet publikáltak a Miniszterelnökségi Levéltár anyagára támaszkodva. c) Bizonyos területi viták (pl. falvak közti puszta- és legelőhasználati, illetve határviták) esetén a levéltárban található bejegyzések alapján lehet dönteni. d) Az Oszmán Birodalom régi területén ma mintegy 20 állam van, időnként ezek is a levéltárhoz fordulnak területi vitáik alkalmával. e) Minden török állampolgár — amennyiben tud oszmán-törökül (tehát el tudja olvasni az arab írást) - engedélyt kap a megjelölt téma kutatására. A külföldiek diplomáciai úton adhatják be kérésüket. A levéltárakban dolgozók nehézségei A kutatótermekben dolgozó külföldiek és dokton disszertációt vagy egyetemi szakdolgozatot készítő török személyek — a rendelkezésükre álló idő rövidsége miatt — meglehetős nehézségekkel néznek szembe a nyugati országok modern levéltáraiban munkálkodókhoz képest. Ennek főbb okai: a) Az anyag rendkívül nehezen olvasható, hisz nemcsak az írásmód sokféle, de a nyelvezet is lényegesen különbözik a maitól. Ezért igen sokoldalú paleográfiai ismeretekre van szükség. b) Az összes iratból csupán 50—55 mühimme defterről (= a szultáni tanácsjegyzőkönyvei), az Ali Emiri Gyűjtemény párszáz iratáról és a sikájet defterekről (= panaszokkal kapcsolatos határozatok jegyzőkönyve) készült betűrendes mutató, a többi fondnak csak egyszerű katalógusa van. Növelni kellene annak a csoportnak a létszámát is, amelyik a rendezésre váró több milliónyi egyedi iratnak a kutatás számára hozzáférhetővé tételén dolgozik. c) A betűrendes mutató nélküli katalógusokon kívül az Ibnülemin és a Cevdet féle rendezés jegyzékei nem időrendi sorrendet követnek. d) A 180 000-nél több iratot tartalmazó Ali Emiri féle sorozatban nincs szoros kronológiai rend, csak az egyes szultánok uralkodásának idejéből származók kerültek külön iratcsomó csoportokba. ( Ha.pl . valaki a III. Szelim kori reformtörekvések sikertelenségének okait firtatja, és ennek kapcsán Kösze Musza pasára vonatkozó dokumentumokat keres, kénytelen előszőj egyenként átolvasni a líí. Szelim és IV. Musztafa korából való több mint 25 000 irat jegyzékben" kivonatait, mivel e fondnak sem időrendi, sem betűrendes mutatója nincs.) e) A kialakított fondok egy része nem természetes, hanem mesterséges. (Pl. ha valaki a Katonai Egészségügyi Akadémia felállításával kapcsolatos iratokat keres, annak át kell néznie Ibnülemin téma szerinti rendezésében a katonai és pénzügyi jegyzék mintegy 20 000-nyi, a Cevdet féle osztályozásból pedig a katonai, egészségügyi, közszolgáltatási és oktatási listák 68 000-nyi regesztáját.) A lényeg tehát az, hogy a kutatók csak katalógusböngészéssel heteket, hónapokat veszítenek, míg egy betűrendes mutató egy óra alatt átnézhető lenne. Ezt hallva az ember430
