Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Farkas Gábor: A Fejér Megyei Levéltár a felszabadulás idején / 41–52. o.

Farkas Gábor A FEJÉR MEGYEI LEVÉLTÁR A FELSZABADULÁS IDEJÉN Székesfehérváron a második világháború idején két törvényhatósági levéltár működött. Az egyik Fejér vármegye, a másik Székesfehérvár thj. város levéltára volt. Fejér vármegye levéltárának működését is (az 1902. november 12-én Széli Kálmán belügyminiszter által kiadott) vármegyei ügyviteli szabályzatnak a levéltárról szóló része szabta meg, amely lényegében 1950-ig alaputasításnak volt tekinthető. Eszerint a vármegyei törvényhatósági levéltár őrzi a régi iratokon és azok segédletein kívül a közgyűlési jegyzőkönyveket, a vármegyei és a községi szabályrendeleteket, az egyházi és az állami anyakönyvek másodpéldányait, a képviselő-választók névjegyzékét, a központi választmány jegyzőkönyveit, az úthálózati törzskönyveket, a vízikönyveket, erdei üzemterveket, alapító leveleket, nemesi leveleket, egyesületi és társulati alapszabályokat, térképeket és olyan régi tárgyakat, melyeket múzeumban nem helyeztek el.

1 Székesfehérvár város Levéltárában a török alóli felszabadulást követően keletkezett iratokat őrizték. A modem polgári közigazgatás megteremtése, a polgármester jogkörének bővülése, egyes hivatalok munkájának megsokszorozódása az iratképzést gyorsította meg. A városi levéltárban őrizték a legfrissebb iratokat is, a főlevél tárnok egyben a városi irattár vezetője is volt, akinek érdekében állott, hogy az irattárból minél előbb, már az iratkeletkezést követő évben az anyag a levéltárba kerüljön. Fejér vármegye levéltára a Vármegyeházában volt elhelyezve. A levéltári helyiségeket (3) az épület létesítése idején, 1810-ben kialakították és erős állványzattal építették be. A vármegyei levéltár azonban már a 20. század elején kicsinynek bizonyult, így további raktárhelyiségeket kerestek az épületen belül. Éppen a II. világháború alatt került sor arra, hogy a gazdasági épületekben is raktározzanak el iratokat, de a levéltár kezelésébe adták az alispáni, a megyei árvaszéki, s az épületben székelő székesfehérvári járási főszolgabírói hivatal iratanyagának első évfolyamait. Ezek a Vármegyeháza földszinti és a II. emeleti helyiségeiben voltak elhelyezve) és irattáraik is itt voltak. Székesfehérvár város levéltára évszázadokon át a Városháza I. emeletén volt elhelyezve, de később — az iratok gyors gyarapodása miatt - az 1867 előtti iratok egy részét (köztük a városi törvényszék iratainak egészét) a leánygimnázium padlására halmozták fel és kezeléséről nem gondoskodtak. Amikor a Városháza rekonstrukciója elkezdődött és a szomszédos Zichy palotát egybekötötték a Városházával, sor került a levéltári helyiségek kialakítására is. A levéltári raktárak számára pincéből alagsort alakítottak ki, és két helyiségből álló kb. 250 m

2 területet be is állványoztak. 1941-ben ide összpontosították a városi iratanyagot. A helyiségek azonban egészségtelenek voltak és irattárolási célra hamarosan alkalmatlanná váltak. 41