Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Baracsi Erzsébet: Az Országos Takarékossági Bizottság, 1925–1931: a magyarországi racionalizálási mozgalom megindulása / 305–324. o.

hatáskörén, ezért javasolta egy külön bizottság létrehozását. E bizottság munkájában természetesen az OTB is részt vett. Darányi Kálmán mellé dr. Magyary Zoltán vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsost osztották be, hogy közreműködjék az alaki és anyagi jogszabályok összegyűjtésében.

7 7 Magyary Zoltán ebből a megbízásából kifolyólag részt vett az OTB elnöki tanácsi ülésein is.

78 Ez volt az a pont ahol az OTB magasabb gazdaságpolitikai szempontok alapján eljutott a takarékosság szempontján túl egy magasabb fokig, a racionalizálás gondolatáig, amelynek első lépése volt a közhivatalok és közintézmények ügyrendjének felvetése, majd az alaki és anyagi jogszabályok rendszeres átvizsgálása abból a szempontból, hogy átfedések ne legyenek és a felesleges teendőktől tehermentesítsenek.

79 Ebből már logikusan következik az elnöki tanács következő javaslata, mely szerint szükségesnek vélné, „hogy a racionalizálás ügyének szakszerű tanulmányozására az egyes közhivatalok működésének ebből a szempontból való állandó figyelemmel kísérésére, a racionalizálás nemzetközi fejlődésével párhuzamos szakszerű javaslatoknak tételére és az ebben a tárgykörben kiadott kormányzati intézkedéseknek megfelelő ellenőrzésére lehetőleg a m. kir. miniszterelnök fennhatósága alatt egy önálló központi szerv létesítessék, amely hivatás és szakszerűleg rendszeresen és kizárólag csak a racionalizálás kérdésével foglalkozzék. Legelső és legfontosabb feladata éppen az lenne, hogy az alaki és anyagi jog folyamatban levő revíziója során a szervezéselmélet és szervezeti technika keretében kiérett modern racionalizálási elveket is érvényre juttassa."

80 E javaslat alapján jött létre a 370/1931. M.E.sz.r., amelyet az OTB véleményének a figyelembevételével adtak ki.

81 E rendelet alapján szervezték meg Magyary Zoltán vezetésével a közigazgatási racionalizálási kormánybiztosságot. Magyary Zoltánt munkáiának kezdeti periódusában az OTB maximálisan segítette és támogatta. Az OTB javasolta a miniszterelnökségnek, hogy a kormánybiztos mellé munkájának megkönnyítése végett, 1—2 tisztviselőt osszanak be, akiknek az lenne a feladatuk, hogy a modern szervezéselméleti és szervezéstechnikai elveknek az összes elhatározandó újjászervezések keretében szükséges érvényrejuttatását előkészítsék, illetve az ennek érdekében szükséges részletes tervezeteket a kormánybiztos részére kidolgozzák.

82 Az elmondottakból kitűnik, hogy csaknem azonos feladatokat látott el a két szerv, az OTB és a közigazgatási racionalizálási kormánybiztos. A koordinálás a minisztertanács feladata volt .

m Azt a folyamatot is világosan lehet követni, hogyan nő ki a közigazgatás egyszerűsítésére létrehozott tárcaközi bizottságból az OTB kezdeményezésére egy külön hivatal, a közigazgatássi racionalizálási kormánybiztos hivatala. Ezekhez jött még harmadiknak az 1931: XXVI. te. „A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról" alapján létrehozott 33-as bizottság, amely a tagjai sorából — egyrészt az államháztartásban elérhető megtakarításoknak a megállapítására, másrészt az önkormányzatok megvizsgálására — egy ún. „hatos albizottságot" küldött ki. A bizottság rendszeresen ülésezett - 1931. augusztus 25-től október 26-ig 25 ülést tartott

85 -, amelyeken egyrészt résztvett az OTB elnöke és főtitkára, másrészt pedig a közigazgatási racionalizálási kormánybiztos is.

86 Három szinte azonos feladatokat ellátó szerv fenntartása nem volt gazdaságos, ezért a törvényhozás a közháztartások egyensúlyának biztosítása érdekében szükséges takarékossági intézkedésekre irányuló további kezdeményező, javaslattevő és vezető tevékeny 320