Levéltári Szemle, 30. (1980)
Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Baracsi Erzsébet: Az Országos Takarékossági Bizottság, 1925–1931: a magyarországi racionalizálási mozgalom megindulása / 305–324. o.
séget a 33-as bizottságra ruházta, amely gondoskodott arról, hogy a takarékossági kérdések elbírálásánál az OTB álláspontja is érvényesüljön 87 , ezért az OTB működésére nem volt többé szükség. 88 A 6654/1931 .M.E.sz. rendelettel megszüntették. 89 Megtörtént tehát az, ami ellen a bizottság 45. bizottsági ülésén tiltakozott. Parlamenti bizottságra bízták a takarékosság elvének az érvényesítését. A kormány számára azonban sokkal kényelmesebb volt egy parlamentnek felelős bizottság működtetése, mint egy lényegében független, a napi pártpolitikát figyelembe nem vevő, csak gazdaságpolitikai szempontokat mérlegelő bizottság működtetése, amelyik már személyi összetételénél fogva is inkább hajlandó volt a véleménye mellett a végsőkig kitartani a kormánnyal szemben. Az OTB tevékenységének nemcsak a konkrét eredményei miatt volt nagy jelentősége, hanem azért is, mert elősegítette, sőt aktívan hozzájárult ahhoz, hogy a magyar államéletben, közigazgatásban olyan fogalmak tudatosuljanak, mint a gazdaságosság (economy) és eredményesség (efficiency), amelyek alkalmazása nélkül a modern államélet elképzelhetetlen. Másrészt azért is jelentős, mert a gyakorlati munkásságából kiindulva elősegítette egy olyan elméleti szerv létrehozását - a közigazgatási racionalizálási kormánybiztosság intézményét -, amelynek az volt a célja, hogy megjelölje azokat a teendőket, amelyek a közigazgatás egyszerűsítése szempontjából jelentősek. A bizottság tehát betöltötte hivatását. Átadta a helyét egy minőségileg más intézmény működésének. Jegyzetek 1 Magyary Zoltán: A magyar közigazgatás racionalizálása Bp. 1930. Kir. M. Egyetemi Nyomda 86-89. p. 2 Mártonffy Károly: A legújabb idők egyszerűsítési (racionalizálási) törekvései a magyar közigazgatásban. In: A mai magyar község. Szerk.: Mártonffy Károly Bp. 1938. 127— 128. p. (A Korszerű Közszolgálat Útja 5.) 3 Mártonffy Károly: A magyar közigazgatás megújulása Bp. 1940. 2. kiadás Kir. M. Egyetemi Nyomda 117—123. p. 4 Természetesen az OTB anyagához ekkor még nem tudtak hozzáférni. 5 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig Bp. 1976. Akadémiai kiadó 405-409. p. 6 Magyar Országos Levéltár K 45 Miniszterelnökségi Levéltár Országos Takarékossági Bizottság 1. cs. 1. ülés 1925. febr. 6. 7 A racionalizálás nyugaton — elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban — az I. világháború után jelentkezett. A 20-as években a gazdasági racionalizálás olyan széles körben terjedt el, hogy a nagy nemzetközi szervezetek is foglalkoztak ennek kérdésével, vagy éppen nemzetközi racionalizálási intézményeket hívtak létre. így a Nemzetek Szövetsége egyéb bizottságok mellett felállított egyComitéConsultatif Economique-ot, amely munkásságában a nemzetközi méretű racionalizálásra is figyelemmel volt. Csizmadia Andor: i. m. 403. p. 8 Budapesti Közlöny 1924. okt. 28. 321
