Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Baracsi Erzsébet: Az Országos Takarékossági Bizottság, 1925–1931: a magyarországi racionalizálási mozgalom megindulása / 305–324. o.

OTB feladatát és munkáját átvenné és folytatná. (Az 1931: XXVI. te. alapján létrehozott 33-as bizottság lesz majd ez.) Az OTB ezt a tervet a következő indokokkal próbálja elejtetni: ha az „OTB megszüntetésével a takarékossági kérdések vizsgálata és az azokra vonatkozó, megoldási javaslatok előkészítése parlamenti bizottságra bízatnék — ez a Bizottság (ti. az OTB — B.E.) tagjainak egyhangú véleménye szerint az esetek legtöbbjében nemcsak a vizsgálatok gondos előkészítését és a javaslatok szakszerűségét nélkülözné, de kockáztatva az ilyen kérdésekben nélkülözhetetlen legteljesebb tárgyilagosságnak érdekeit, a parlamenti bizottság tárgyalásaiba a napi- és a pártpolitikának olyan pillanatnyi szempontjait, ötleteit és érdekeit vinné bele, amelyek semmi esetre sem lennének alkalmasak arra, hogy a közgazdaságnak és az államgazdaságnak a takarékosság elveivel kapcsolatos érdekeit hathatósan előbbre vigyék."

75 Ezután az OTB javaslatot nyúit be arra az esetre, ha a kormány a bizottság további fenntartása mellett döntene: ,,a Bizottság a következő kormányzati intézkedéseket hozza a miniszterelnök úrnak iavaslatba: 1. méltóztassék a kormány tagjainál odahatni, hogy mindazok a rendes és rendkívüli közkiadások, amelyek a mai súlyos közgazdasági helyzetben az országos közvélemény megítélése szerint inkább fényűzés jellegével bírnak, s mint ilyenek úgyszólván kihívják az élesebb bírálatot, a Bizottság konkrét javaslatai nélkül is azonnal a legszigorúbb felülbírálat tárgyává tétessenek és amennyiben elsőrendű közérdekből nem feltétlenül szükségesek, — megszüntessenek; 2. méltóztassék odahatni, hogy a bizottságnak eddigi és ezentúl teendő takarékossági javaslatai az egyes kormányhatóságok részéről, az illetékes előadók személyes felelősségének kimondása mellett, soronkívűl tárgyaltassanak és lehetőleg elfogadtassanak; 3. méltóztassék a Bizottság hatáskörének kiterjesztésével lehetővé tenni, hogy ezentúl az egyes állami beruházások szükségességét is megvizsgálhassa, felülbírálhassa, az ezekkel kapcsolatos kérdéseket tárgyalhassa és ebben a tárgykörben is a kormányhoz javaslatokat tehessen; 4. méltóztassék a kormány nevében a Bizottság elnökét felhatalmazni arra, hogy a nagy nyilvánosságot a Bizottságnak eddig kifejtett és ezt követő mindenkori működéséről a napi sajtó igénybevételével félhivatalos kommünikék útján, de mindenkor a kormányzati érdekek leggondosabb szem előtt tartása mellett tájékoztathassa."

76 Az OTB tehát egyrészt a hatáskörét szerette volna kibővíteni, másrészt a sajtó útján értesíteni a nagyközönséget a munkájáról — amely kézzelfogható értesülések híján mendemondák alapján ítélte meg az OTB munkáját. Az erre adott válasz ismeretlen. Az egyetlen pozitív válasznak felfogható azonban Ugrón Gábor cikke a Pesti Napló 1929. december 3-i számában, amely nyitást ielentett a nagyközönség felé. Ennek azonban nem volt folytatása. Különösen fontos azonban az OTB-nek az 5500/1929.M.E.sz.r. — ,, A közhivatalok és közintézmények ügyrendje" — létrehozásában játszott szerepe, mert e rendelet alapján hoztak létre egy tárcaközi bizottságot az OTB javaslatára, Darányi Kálmán vezetésével. A bizottság feladata az állam személyi kiadásainak apasztása és a közigazgatás egyszerűsítése volt. Ezen belül a legfontosabb teendője az állami közigazgatás és jogszolgáltatás alaki és anyagi ügyrendjének a felülvizsgálása volt. Ez a feladata túlment az OTB 319