Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Baracsi Erzsébet: Az Országos Takarékossági Bizottság, 1925–1931: a magyarországi racionalizálási mozgalom megindulása / 305–324. o.

9. Melyek a jóléti intézmények? ad. 7—9) Fenntartásukra vagy megszüntetésükre vonatkozó javaslat. Indokolással együtt! 10. Hány autó van és hány telefonállomás? 11. Hány kormánybiztos, bizottság és tanács működik a közigazgatási ágazatnál? 12. A dologi beszerzések miképpen történnek és vélemény az Országos Gazdászati Hivatal felállítása felől! 13. A használatban levő irodai nyomtatványok és űrlapok jegyzéke az illető kormányzati ágazatnál. Javaslattétel ezeknek minél nagyobb mérvű beszüntetésére és egységes formában, egyhelyütt való gyártása iránt! 14. Hány állami épület van a tárca kezelésében? 15. Hány bérlet van, hol, mekkora, külön házhelyiség és külön föld? 16. Hány hivatalos szaklap és kiadvány jelenik meg a közigazgatási ágazat keretében, melyek azok, amelyek egészben kiadatnak és szerkeztetnek, és melyek azok, amelyeket támogatnak? 17. Hol van a kormányzati ágazatnál részvény érdekeltség, milyen mérvben, milyen az ellenőrzés és milyen a jövedelmezőség? (:Külön kincstári részesedés:) 18. Milyen alapok és alapítványok kezeltetnek a tárcánál, hol vannak elhelyezve, milyen jövedelmezőség mellett, mire használják fel és miképpen ellenőrzik?

28 Ezek a kérdőpontok csak támpontok voltak, a vizsgálóbiztosra volt bízva a megfelelő alkalmazásuk. Ezeket kiegészíthette saját megállapításaival. Az ügyrend 14. pontja értelmében az OTB megalakulásakor 10 millió koronát kapott, majd 1925. március elsejétől kezdve havi 3 millió koronát.

29 Az OTB átszervezése alatt ez a havi juttatás szünetelt.

30 Díjazásban csak a főtitkár részesült. Bárczy Dezső havi 600 aranykoronát kapott.

31 A többi tagnak munkásságáért semmiféle fizetség nem járt. Az Országos Takarékossági Bizottság működése Az OTB működése során 45 teljes és 65 elnöki tanácsi ülést tartott. Működésének az első szakaszában 40 teljes és 26 elnöki tanácsi ülést tartott. Mint ebből is látható, igazán hatékony munkát az OTB ebben az első szakaszban végzett, mert a népszövetségi kontroll miatt a kormány inkább rá volt kényszerítve, hogy figyelembe vegye javaslatait, mint a kontroll megszűnte után, amikor ilyen ösztönző már nem létezett. Az ülést

32 rendszerint a miniszterelnöki leiratok és a különböző miniszterek észrevételeinek ismertetésével — a miniszterek a saját minisztériumukra vonatkozó, OTB által eléjük terjesztett javaslatokra adtak választ — kezdték. Az észrevételeket pontonként tárgyalta meg a bizottság. Vagy elfogadták a választ, vagy a válasz alapján módosítottak eredeti álláspontjukon, vagy pedig nem fogadták el, de ebben az esetben fenntartották eredeti javaslatukat. Ilyen esetben az ügyrendben ismertetett eljárás szerint a javaslatot határozattá emelték és döntés végett a minisztertanács elé utalták. Az 5. ülésen pl. Tomcsányi Vilmos Pál javaslatot nyújtott be az igazságügyminisz311